Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
3588 államnak, amit már számos jogi rendelkezésben, például kárpótlási jogszabályokban nyilvánvalóvá tett. Az alkotmánynak hosszú távra, bíróság előtt kikényszeríthetően kell szabályoznia a politikai re ndszer legalapvetőbb kérdéseit. Nem fogadhatjuk el a napi politikai érdekekből diktált alkotmányozást és azt sem, hogy az kormányzati ciklusokként a parlamenti többség akaratának kiszolgáltatott legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes alkotmányjogi ren delkezések elveihez a következő megjegyzések fűzöm. A szociális biztonság alkotmányos szabályozását illetően kiemelést érdemel az öregek, illetve nyugdíjasok méltánytalan elbánásban részesítésének problémája. Az elmúlt választások során a győztes kormánypá rtok értékálló nyugdíjat ígértek. Ezzel szemben a társadalombiztosítás 12 milliárdot kér a kormánytól, hogy a nyugdíjemelés az ígért 15%ra kiegészítődjön. A nyugdíjasok méltánytalannak tartják az elbánást, mivel a sajtó szerint 1990ben a privatizálható v agyon háromezer milliárd forint volt. Ezt az értéket nagy részben ők hozták létre, amiért cserébe létminimum alatti életet, megfizethetetlen gyógyszert kaptak, de sorolhatnám tovább a negatívumokat. Az előterjesztésben a szociális biztonságra törekvés feje ződik ki, ami nem nevesíthető, nem kérhető számon, bírósági úton nem kényszeríthető ki. Mivel a kormány mondhatja azt is, hogy törekedett a nyugdíjak értékállandóságát biztosítani, de ez nem valósulhatott meg a gazdasági nehézségek miatt. A súlyos garanciá lis hiányosságok miatt az esetleges népszavazás az ilyen szabályozást nem fogja elfogadni. A szociális és egészségbiztosítás területéről akkor vonulhat ki a kormány, ha a magyar állampolgár nem a tizedét keresi a nyugatinak, hanem annyit, hogy gondoskodni tudjon önmagáról és családjáról. A magánélet sérthetetlenségi jogát tekintve, a koncepció alkotmányrendelkezéssé kívánja tenni azt a különbségtételt, hogy a közélet területén fellépő állampolgárok és politikusok jogát korlátozni lehet. Ezzel szemben a több i állampolgárét nem. E különbségtétel védelmezői azt az ideológiát találták ki, hogy ezt a közélet átláthatósága követeli meg. A közélet érdekében fellépők magánélete védelmének tényleges hatása azonban úgy jelentkezik, hogy közben, a tömegmédiumokat kézbe ntartó politikai csoportok hatalma nagymértékben megnövekedett, a politikusokkal, különösen a jelenleg ellenzékben lévő politikusokkal szemben. Azok a politikusok, akiknek irányzatával szemben állnak a tömegmédiumok, agresszív fürkészésnek lesznek kitéve. Ugyanakkor azok a politikusok, akik az ő politikai csoportjaikhoz tartoznak, a legnagyobb jogellenes vagy erkölcstelen cselekedetek elkövetése esetén is védettek maradnak a nyilvánosságtól. Például, az Agrobank volt elnöke, letartóztatása után szabadulva m int hős jelent meg a Magyar Televízióban és a többi média prezentálásában, míg a többi politikai irányzathoz tartozó párt és politikus legkisebb vitatható lépése is hetekig botrányként került tálalásra a médiumokban. Megítélésünk szerint a mai magyar média viszonyok között ez a rendelkezés a médiahatalom erejét növeli a parlamenti intézmények rovására. Az alapjogok közül különösen a véleménynyilvánítás szabadságához való jog követeli meg, hogy részletesebb kifejtésre kerüljön be az új alkotmányba. Ez az ala pjog a tömegmédiumok és a sajtó működésének tartalmi meghatározója. A koncepció állampolgári jogként deklarálja és rögzíti a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a közszolgálati rádió, televízió, hírügynökség, hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatási kötelezettségét. Az ilyen jellegű megfogalmazásnak semmi értelme nincs, mivel ezek csak deklaratív, a valóságban nem érvényesülő kategóriák. Nem szünteti meg a deklaratív jelleget az sem, ha ezek a jogok nem jogként, hanem kötelez ettségként kerülnének megfogalmazásra. Ha az állam köteles lenne ezeket a jogokat biztosítani, akkor azokért - nem teljesítése esetén - felelnie kellene. Amennyiben az állam, jogilag felelősségre nem vonható, jogi érvényességről írott szövegnek egy alaptör vényben nincs helye. Megoldás: ezekre a jogokra mint célokra az alkotmányban csak utalni kell, például a preambulumban, melyekre majd törvények születnek.
