Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3583 Jogilag megmagyarázhatatlan. A szociális jelző a társadalmi berend ezkedésre, a gazdasági életre s részben az emberi jogok érvényesülésére utal, de a jogállamiság ezeken messze részben túlmutat, részben ezektől független tartalmat jelent. Mindjárt rátérve a szociális állam, illetve a szociális jelző használatára, vegyük s orba azt, hogy miféle megoldásokat lehetne elképzelni, az állam megnevezés kapcsán a szociális jelző használata során. (9.40) Ismert a nemzetközi alkotmányozás gyakorlatában és a hazai szakértői vitákban a "szociális állam" elnevezé s javaslata. Másrészről a szociális jogállam, amit az előbb már idéztem, illetve ahogyan a jelenleg hatályos alkotmányunk bevezető sorai szólnak, hogy szociális piacgazdaságot megvalósító állam a magyar állam. Én azt gondolom, hogy ezek közül a szociális piacgazdaságra utalás egyfajta politikai társadalom, gazdaságfilozófiai programból következik - ami nincs ellenemre egyébként , de a piacgazdaság, igazság szerint soha nem szociális. A piacgazdaság az meghatározott közgazdasági elvek alapján működő gazda ságszerkezet, amely önmagában, saját logikája alapján működik. Ezt a gazdasági szerkezetet lehet állami beavatkozással, jogi kötelezettségekkel, illetve korlátokkal ilyen típusú piacgazdaság, olyan típusú és amolyan típusú piacgazdaság irányába terelni. D e önmagában a piacgazdaság nem szociális; szociális jellegű vagy elkötelezettségű a kormányzat, a pártoknak a programja, illetve végső soron az állam lehet. Ezért én a "szociális piacgazdaság", illetve az előbb elmondott érvek alapján a "szociális jogállam " kifejezéseket nem tartom helyesnek. Helyesnek tartom viszont, és szükségesnek és fontosnak tartom a szociális államra utalást. Ez nem egyszerű jelző, nem egyszerűen tetszetős jelző vagy divatos jelző az állam megnevezése előtt, hanem az állam kötelezetts égét jelenti a szociális jogok érvényesítésére és kötelezésére. Nem azt fejezi ki, hogy az állam kell, hogy törekedjen a társadalmon belül a szociális és gazdasági jogok megvalósítására, hanem azt fejezi ki, hogy az állampolgárok kötelezik az államot a szo ciális jogok tiszteletben tartására, a lehetőségekhez képesti garantálására és érvényesítésére, és egyúttal az állami szervek működése számára keretet jelöl ki. Úgyhogy én a magam részéről a "szociális állam" elnevezést rendkívül fontosnak tartom. Javasolo m - jelenleg nem szerepel ti. az alkotmány koncepciójában , én a magam részéről javasolom ennek a jelzőnek a fölvételét az "állam"megnevezés során. A szociális kötelezettségek egyébként nemcsak a társadalom akaratából fakadnak. Fakadnak azokból a nemzetk özi szerződésekből, amelyeket Magyarország aláírt. Nemcsak az 1948. december 10i, az emberi jogoknak a deklarációját, hanem a két 1966os nyilatkozatot, amelyek ebből vannak levezetve, és a gazdaságiszociális jogokról, illetve a kulturális jogokról szóln ak. Ezek érvényes, Magyarországon kihirdetett szerződések. Azóta újabb részletező nemzetközi szerződéseket kötött Magyarország, sőt részszerződéseket, amelyek egyes területeken biztosítják meghatározott társadalmi rétegek, csoportok szociális jogainak az é rvényesítését. Másrészről az alkotmány koncepciója az ún. második generációs, tehát a szociális, gazdasági, emberi jogokat kimerítően, vagy legalábbis taxációra törekedve fölsorolja a második részben. Ebből is következik az, hogy nem tehet mást az állam, m int ezeknek a jogoknak a garantálását és érvényesülését el kell hogy fogadja. Továbbá, az állam szociális kötelezettsége elkötelezettség a társadalmi béke fenntartása mellett. Különösen akkor, amikor Magyarországon növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, amikor éleződnek a társadalmi konfliktusok, amikor nem kellően épült még ki a társadalmi érdekegyeztetésnek az a fóruma, fórumrendszere, amely a társadalmi béke megőrzését biztosíthatja; ebben a helyzetben különösen fontosnak tartom az állam kötelezettség ét a társadalmi béke fenntartására. A társadalmi békét nem lehet más eszközökkel igazán fönntartani mint az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével, a társadalmi konfliktusok békés rendezésére
