Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3523 Az új alkotmánynak nemcsak a feladata, hogy tartalmában és szerkezetében, szakmai értelemben jobb legyen, mint a jelenlegi. Az új alkotmánynak nagyobb jogbiztonságot kell teremteni a polgárok számára, nem nyújthat összességében kevesebb jogot a hatályos alaptörvénynél. Tisztelt Ház! A modern, életképes alkotmányokra az jellemző, hogy egyszerre képesek több, egymásnak gyakran el lentmondó értékeket magukba foglalni. A tulajdon védelme és szociális indítékú korlátozása, a piacgazdaság követelményei és a szociális jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, és az állam és az egyházak szétválasztása, illetve az egyházak állami támogat ása - csak példaként említve ezeket az elemeket - egyszerre és egyaránt megférnek a mai alkotmányokban. Ennek az a magyarázata, hogy az egységesülő Európában együtt vannak jelen nemzeti és keresztény, liberális és szociális, szocialista értékek. Ezek az es zmék, gondolatok hatnak egymásra, és új minőségben olvadnak össze. Magyarország új alaptörvényének is ezt a termékeny sokféleséget kell kifejeznie, hiszen az évezredes tapasztalatok szerint is csak egyetlen alapelv és értékrend szerint építkező államok tör ékenyek, hanyatlanak és felbomlanak. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányozás minden nemzet életében kivételes történelmi jelentőségű esemény és kivételes felelősséget is ró az alkotmányozókra. Bár a nagy történelmi sorsfordulók vagy kiemelkedő személyisége k általában irányt szabnak az új alkotmánynak, a modern alkotmányos eszmék azonban akkor válnak az ország alaptörvényévé, ha a nép, az állampolgárok elfogadják, magukénak vallják, ha azt a társadalom hitelesíti. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Országgyű lés képes ilyen alaptörvényt létrehozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, aki a kormány részéről kíván szólni. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönö m. Tisztelt Elnök Úr!. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik a parlamenti vitát ma nyomon követik szerte az országban. Osztom elnök úr véleményét abban, hogy ezek az órák mindannyiunk számára történelmi jelentőségűek, hisz en egy olyan fontos közjogi okmány, dokumentum vitáját kezdtük meg, amely egyben nemcsak a leírtak kapcsán kialakult különböző vélemények ütköztetését is jelenti, hanem a vita végén az ország jövője áll. Hogyan és miképpen leszünk képesek kidolgozni egy ol yan alkotmányt, amely hosszú távra, országunk fejlődéséhez szükséges stabil és szilárd közjogi kereteket képes biztosítani és tartalmazni. Az előzményekről röviden szólva tisztelt képviselőtársaim, emlékeztetnem kell önöket arra, hogy az alkotmány megalkot ásának igénye nem pusztán a jogalkotók és a politikai pártok szándékán múlik, hiszen ha a kezünkbe vesszük a jelenlegi hatályos alkotmányunk szövegét, a preambulumban egyértelműen tükröződik az alkotmánymódosítók szándéka 1990ből, hogy ez az alkotmány, am elyet most hatályos alkotmánynak nevezünk, ez addig szól, amíg hazánk új alkotmányát el nem fogadjuk. Ez a terv, ez az elképzelés szerepelt az előző kormány programjában is oly módon, hogy a választási ciklus végére szándékozta az előző kormány elkészíteni az ország új alkotmányát. Ez a munka akkor nem kezdődött el. A 94es választásokat követően, a koalíció szándékai alapján szinte a kormány megalakulását követő első hetekben - a kormány programjából kiindulva - az előkészítő munkálatok, természetesen külö nböző szakaszokban, de megkezdődtek. Komolyan vettük és komolyan is kezdtük meg az alkotmány előkészítésének munkáját. Természetesen azt, hogy kényszerhelyzet van vagy nincs kényszerhelyzet alkotmányozást illetően, személyes véleményem szerint túlhaladott vita. Nem kényszerhelyzet van. Van az országnak írott, hatályos, működőképes alkotmánya, viszont van egy kedvező esély, tisztelt képviselőtársaim. Kedvező esély, amely a politikai és a szakmai feltételek törékeny egyensúlyán alapulva megadhatja annak a leh etőségét, hogy valóban új alkotmányt fogadjunk el. Ennek az esélynek a kialakulásában, és kérem ne tekintsék szerénytelenségnek, ennek megteremtésében nagy szerepe volt és van a koalíciós pártok politikatörténetünkben páratlan
