Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3522 A vitakérdések felsorolása is mutatja, hogy ezek zöme az államszervezetet érintette. A viták eredménye gyakran a hatályos megoldás továbbé lése lesz. Tisztelt Országgyűlés! Ma beszéltem arról, hogy az alkotmányozás egyik fontos követelménye az alkotmány stabilitásának megteremtése. Az alkotmány jelenlegihez hasonló könnyű módosíthatósága csábíthat a gyakori változtatásra. Ezért is először el kell végezni az alkotmány átszerkesztését, szövegének megújítását, és az így létrejövő új alaptörvényt indokolt stabilizálni. A jelenleginél nehezebben megváltoztatható alkotmányra van tehát szükség, de túlzottan nem merevíthető be, mert a közeljövőben még várható társadalmi változások iránt is nyitottnak kell lennie az alaptörvénynek. 1989ben a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon kialakult az a jelmondat, hogy alkotmánybírósági védelemre érdemes alkotmányt kell teremteni. Akkor ez maradéktalanul sikerült. M ost új jelszót kellene találni, készüljön stabilizálásra alkalmas alkotmány. Úgy gondolom, hogy ehhez minden feltétel, a szakmai, a politikai és a társadalmi egyaránt adott. A politikai és szakmai feltételekről már ejtettem szót, a társadalmi feltételek me gléte azonban részletesebb magyarázatot igényel. Látszólag a polgárok kevésbé érdeklődnek az alkotmányozás, a közjog problémái iránt, saját megélhetésükkel, munkájukkal, vagy munkanélküliségükkel, szociális, vagy anyagi problémáikkal vannak elfoglalva. Az eddig beérkezett vélemények és észrevételek alapján azonban megállapítható, hogy az emberek egyáltalán nem közömbösek az új alkotmány iránt. Több száz állampolgári levelet kaptunk és közel 100 szervezet, egyházak, kisebbségi és helyi önkormányzatok, a munk aadók és munkavállalók szervezetei, különféle egyéb érdekképviseleti szervek, kamarák, köztestületek, egyesületek, jogász szakmai szervezetek, parlamenten kívüli pártok nyilvánítottak véleményt. Az állampolgári levelek között jó néhány 2030 oldalas alapos szakmai elemzés is található. Sokan kívánnak jó erőt és sok sikert a képviselőknek ehhez a munkához, vallásos emberek Isten áldását kérik rájuk. Tessék elolvasni ezeket a leveleket! Akik írnak, mind komolyan veszik az alkotmányozás gondolatát. A levelekbe n sok bírálat olvasható az előkészítés módjáról, a koncepció tartalmáról és a sajtó érdektelenségéről is. De a jellemző vélemény az, hogy az alkotmányozó munkát folytatni kell. Ezeket a tapasztalatokat erősítik meg azok a fórumok, ahol a különböző szakmai érdekképviseleti, egyéb társadalmi szervezetek szervezésében lezajlott alkotmányozási vitákon a bizottság tagjai és szakértői is részt vettek. Itt kell kitérnem azokra a felvetésekre, és ilyenek elvétve a hozzánk érkezett levelekben is találhatók, amelyek szerint az alkotmányozás nem szűkíthető le a parlamenti pártokra, a társadalomnak, annak szervezeteinek közvetlenül kell részt venniük a kidolgozó munkában. Sok szervezet egyenesen úgy véli, hogy egyedül képviseli hitelesen a társadalom véleményét ebben az ügyben. Ezeket a kinyilatkoztatásokat azonban, akár politikai indítékból fakadnak, akár valóban kizárólag szakmai álláspontot tükröznek, nem hiszen, hogy a társadalom egészének véleményével lehetne azonosítani. A polgárok soksok levele arról győzhet meg mindenkit, hogy a korábban felsorolt legfontosabb vitakérdésekben a társadalmi vélemény is - és ez természetes, csakúgy, mint a politikusok és szakértők álláspontja - erősen megoszlik. A társadalmi véleményeknek mindenképpen a parlamentáris demokrácia elvé nek megfelelően, a pártokon keresztül kell hasznosulnia a döntéshozatali folyamatban, és a vitás ügyekben az Országgyűlésnek kell szakmailag megalapozott politikai döntéseket hoznia. Tisztelt Országgyűlés! Hat parlamenti párt 1995. május 4én állapodott me g az új alkotmány előkészítéséről. Az elfogadott dokumentumban kifejezésre juttatták közös elkötelezettségüket abban, hogy az új alkotmányt a szükséges egyetértés kialakításához és a gondos jogalkotói munkához kívánatos idő biztosítása mellett mielőbb meg kívánják alkotni. Úgy gondolom e kettős követelmény: a gondos szakmai munka és a mielőbbi elfogadás feltételei megvannak. E követelmények akkor teljesülhetnek, ha az Országgyűlés a benyújtott szabályozási elveket most megtárgyalja és elfogadja. Ezt követőe n folytatódhat a további szakmai kodifikációs munka. Az állampolgárok és szervezeteik bizalmát azonban meg kell szolgálnunk. (9.40)
