Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3520 jogbiztonságot mégis az szolgálja a legjob ban, ha az alkotmány pontos, félre nem érthető rendelkezéseket tartalmaz, a polgárok jogait, az állami szervezetek kötelezettségeit, teendőit illetően. Minthogy az általánosnak tekinthető értékelés szerint hatályos alkotmányunk ugyan működő intézményeket t eremtett, az is igaz azonban, hogy az egyes alkotmányos intézményekre vonatkozó szabályokat finomítani kell, növelni kell az alaptörvény egészének belső koherenciáját. Az elmúlt években politikai viták is gerjedtek, például egyes állami szervek hatásköréne k nem egyértelmű alkotmányos szabályozásából. A javaslat számításba veszi azokat az egyéb okokat és körülményeket is, amelyek az új alkotmány kidolgozását és elfogadását indokolják. Ezek közül a nemzetközi összefüggéseket érdemes kiemelni. Elérhető közelsé gbe került az euroatlanti integrációkhoz való csatlakozásunk és nyilvánvaló, hogy az alkotmánynak meg kell teremteni ehhez a kellő feltételeket. A politikai és közjogi indítékokon túl - amelyeknek a jelentőségét nem lehet alábecsülni , az új alkotmány ki dolgozását és elfogadását a társadalomban és a gazdaságban végbement változások indokolják. Az új alkotmányra nemcsak az állami intézményi rendszer meghatározása hárul, hanem ezzel együtt az állam és a társadalom egymáshoz való viszonyának szabályozása is, márpedig ennek a szabályozásnak a tartalmát adó társadalmi és gazdasági viszonyok az utóbbi években jelentősen megváltoztak. A lassan lezáruló privatizációs folyamat következményeként például az állam a termelési eszközök kis részének marad a tulajdonosa. Elérkezett tehát az idő az állam és a társadalom egymáshoz való viszonyának újragondolására. Valójában tehát az új alkotmánynak az alapvető jogok biztosítása és az állami intézményi rendszer meghatározásán túl, legfontosabb feladata az állam és a társadal om kapcsolati rendszerének új alapokra való helyezése. Ez az elem talán még nem kapott elég hangsúlyt a koncepcióban, de remélem, a végleges alkotmányszöveg tükrözni fogja ezt. Megemlítendő végül az is, hogy hatályos alkotmányunk ugyan tartalmában teljesen megújult, azonban formailag mégis csak az 1949. évi alkotmánynak a módosítása, és azt hiszem, hogy ezt a fajta folyamatosságot nem vállalhatjuk föl, vagy legalábbis nehezen tartható. Tisztelt Országgyűlés! Az új alkotmányra tehát a jelenlegi alaptörvény t artalmi és szerkezeti hiányosságai miatt van szükség. A hiányosságokat pedig nem pótolhatja a jogalkotó helyett sem a jogértelmezés, sem a jogalkalmazói gyakorlat. Tisztelt Országgyűlés! Hogyan felel meg tehát az alkotmánykoncepció a modern kor kihívásain ak? Úgy gondolom, hogy az állam és a társadalom viszonyára vonatkozó részek megkísérelnek választ adni azokra a problémákra, amelyekről az előbb szóltam. Az általános rendelkezésekben megfogalmazott államcélok, az önkormányzatok és a köztestületek szabályo zása mutatja ezt. Az érdekegyeztetés intézményének alkotmányos rangra emelése tovább gazdagítaná ezeket az elemeket. A közpénzügyeket önálló fejezetben, részletesen kívánjuk szabályozni. Ez az állam és a társadalom viszonyának fontos összetevője, hiszen íg y válik egyértelművé a polgárok közteherviselésének és a költségvetés funkcióinak összefüggése. Nagyobb hangsúlyt akarunk adni az új alkotmányban az alkotmányvédelemnek, amit önálló részben való elhelyezése is kifejez. A tervezett szabályozás ily módon is erősíti az Alkotmánybíróság alkotmányvédő funkcióját. Sok egyéb fontos kérdésben mutat előrelépést az alkotmánykoncepció. Elfogadása esetén megváltozik az alkotmány szerkezete. Az emberi jogokról szóló rész az alkotmány elejére kerül, megelőzi az államszer vezet szabályozását. Mindez kifejezi azt a szándékot, hogy az új alkotmány középpontjába az ember kerül. A koncepció előirányozza az emberi jogok tartalmának jelenleginél jóval részletesebb meghatározását, a jogok korlátozásának, felfüggesztésének egyértel mű szabályozását. Ezek a rendelkezések növelik az alkotmány normativitását, a bíróság, Alkotmánybíróság előtti közvetlen érvényesíthetőségét. Részletes javaslatot tartalmaz a koncepció - már az európai egység követelményeire is előretekintve - az állami sz uverenitásról, a szuverenitás egyes elemei önkéntes korlátozásának elveiről. Nagy fontosságot tulajdonít továbbá a jogrendszer, a jogalkotás alkotmányos szabályainak. Ezért javasolja ezt a tárgykört a jelenlegihez képest részletesebb tartalommal önálló rés zben szabályozni. (9.30)
