Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
3406 Nagyon sok indulat jelent meg ezen törvénytervezet körül, én megpróbálok most indulatoktól mentesen és szakmai alapokon felelni alapvető kérdésekre. Elfogadhatóe ez a javaslat, elérie a maga elé tűzött célt, illetve ez a cél helyes céle vagy sem. Rögtön elmondom, hogy mindhárom kérdésre nemmel fogok felelni. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert hibás nemzetközi összehasonlításból indul ki. Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország, Svédország, Finnország, Izland, Luxemburg és Belgium mind olyan országok, ahol nálunknál több ágyat üzemeltetnek. A törvényjavaslat az európai átlagra hivatkozik, az átlagra szabott konfekció viselhetetlen. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert önkormányzati alapjogokat von el. Nem folytatom, mert hallottunk erről eszmefuttatást. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert az egész javaslatban szó sem esik a betegről. Pedig a Budapesti Orvosi Kamara véleménye szerint a tervezett, megvalósulása több embertársunk indokolatlan korai halálával járhat. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert visszalépé s a piacgazdasági modelltől a tervgazdaság felé. A kórházszerkezet Magyarországon azért torz, ha torz, mert a szocialista kormányok mesterségesen belenyúltak a rendszerbe, és még büszkék is voltak rá. A magyar egészségügy a '90es évek elején a tervezett p iacmodell kialakítását kezdte meg, amely a nyugateurópai szociális piacgazdaságok egészségügyi modelljéhez közelít. Ebben az állam a törvény erejénél fogva vezet be piaci elemeket, például a szabad orvos- és kórházválasztást, teljesítményfinanszírozást, é s ezeken keresztül alkalmazkodásra készteti a piacon lévőket. Igaz, ezek az alkalmaztatások nem mindig váltották ki a célirányos cselekvést, úgy kell tehát a szabályokat változtatni, hogy abba az irányba kényszerítsék a szereplőket. Sajnos a kormány vissza tér a Rákosi- és Kádárkorszak tervutasításos adminisztratív beavatkozásokon alapuló politikájához, amelyet a képlet önmagában nem old fel. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert nem oldja meg az egészségügy valódi problémáját. Nincs előbbrelépés az al acsony finanszírozásban, az amortizáció dolgában, nincs szó a megelőzésről, az életmód és táplálkozási szokásokról, pótcselekvésről van szó, álmodernizációról. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert olyan alapkérdésre nem kap az ember választ, hogy érv ényesülni foge a magyar egészségügyben továbbra is a szabad kórházválasztás vagy sem. Nem javítja a javaslat a kórházhoz jutás esélyeit az elmaradottabb megyékben. Nagyon szép a cél, az egyenlőség megteremtésre, de ténylegesen az adott számok nem mutatnak előbbrelépést a megyék közti különbségek csökkenésében. A törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy az alacsonyabb aktív kórházi ágyszámhoz szükséges feltételek hiányoznak. Nagyobb létszám, jobb műszerezettség, jobb kórháztechnika. Érdemes a nemzetközi ö sszehasonlításokat a tekintetben is megnézni, hogy az alacsony ágyszámmal dolgozó országok sokkal többet költenek az egészségügyre. Az alacsony ágyszám invesztíciót igényel és drága működtetést. Elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert nincs meg az alter natív hálózat, mely a kórházakból kiszoruló betegeket ellátná. Elfogadhatatlan a javaslat, mert nem gondoskodik az alapellátás, a szakellátás és az otthoni ápolás minőségének javításáról. Nem csökkenti tehát a keresletet a kórházi ágyak iránt. Sajnos, a há zi ápolás gyermekcipőben jár még, a kormány azt a látszatot kelti, hogy erősíti ezt az ellátási formát, de az erre elkülönített pénz csak a biztosítottak egy szűk körének ellátására elegendő. A házi ápolás elterjedését jogszabályok is akadályozzák. A gyógy szertámogatási rendeletek például nem támogatják az infúziókat vagy a citosztatikumok széles körét a járóbetegellátásban. Elfogadhatatlan a törvényjavaslat, mert az egészségügyi ellátás kereteiről a szolgáltatást végzők megkérdezése nélkül határoz. Elfoga dhatatlan a javaslat, mert a megyei egyeztető fórum mint jogi intézmény nincs benne létrehozva, csak funkcióit, szereplőit és hatásköreit nevesítjük. A megyén belüli egyeztetés során egymás ellen fordítja azokat, akiknek harmonikus együttműködése lenne a