Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3397 osztályok milyen minimál is ágyszámmal, milyen összetételű és képzettségű személyzettel, illetve milyen felszereltséggel kell, hogy rendelkezzenek. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a minőségbizt osítás ezen nagyon fontos ismérveinek a kidolgozását, a szakmai testületek bevonásával hónapokkal ezelőtt megkezdtük, és szakmai jogszabályban rövidesen meg is jelentetjük. Teljes körű bevezetése ugyancsak megfelelő felkészülési idő után lehetséges, de a t isztiorvosi szolgálat, az intézmények szakmai alkalmasságának vizsgálatakor már mérőeszközként alkalmazhatja. Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás alkotmányos eszközeinek kimunkálása során többféle megoldást vizsgáltunk. Az alapvető kérdés az ellátási fele lősség telepítése ügyében csúcsosodott ki, melynél a társulásos lehetőségek, a megyék szerepének megerősítése éppúgy fölvetődött, mint egy állami egészségügyi rendszer irányába történő elmozdulás. A vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy az intézménytul ajdonosi kör, döntően a helyi önkormányzatok, valamint az egészségbiztosító közös, de egyben világosan elhatárolt felelőssége a járható út, amely nem igényli az önkormányzati törvényt, sőt az alkotmány módosítását. Az általuk létrehozható megyei, fővárosi egyeztető fórumok, kiegészítve a megyei tisztiorvosi szolgálatok, az orvoskamara és a reprezentatív szakszervezetek vezetőivel, képviselőivel - megítélésünk szerint - megvalósíthatják a decentralizált egyeztetés, döntés kívánatos folyamatát. Az állam felel őssége a normatív szabályozásban, az ellenőrzésben, a garanciális elemek biztosításában, a fejlesztéspolitika meghatározásában természetesen továbbra is érvényesül, de a közvetlen kormányzati beavatkozás erőteljesen korlátozódik. Ezen kérdés kapcsán utalno m kell arra, hogy több észrevételt kaptunk arra vonatkozóan, hogy az 1996. évi egyeztetésre, töltési javaslatok kimunkálására az időnk meglehetősen rövid, és a kivételes eljárás alkalmazása - amely szerint az egészségbiztosító kötelezett az első szerződése s ajánlat megtételére - sem tekinthető szerencsés megoldásnak. A feszítő kényszerek mellett is megfontolandó észrevételekről van szó, és most jelezném, hogy nem zárnám ki álláspontunk felülvizsgálatát. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elfogadása és végreh ajtása esetén az intézményi struktúra megváltoztatása, az egészségügyben foglalkoztatottak helyzetére is hatással lesz. Az előkészítés során végzett hatásvizsgálatok szerint, mintegy tízezer főt érint a változás. Szakdolgozókat és nővéreket illetően munkan élküliséggel nem számolunk. Az új ápolási formák, az ápolási otthonok, ápolási osztályok, otthoni szakápolás munkahelyteremtő szerepe mellett ugyanis, az egészségügy jelenlegi rendszerében, a KSH tavalyi adatai szerint hatezer állás, szakdolgozói állás bet öltetlen. Számításaink szerint 10001500 orvos kényszerülhet munkahelyváltoztatásra. Úgy ítéljük meg, hogy zömükben el tudnak helyezkedni a járóbetegellátásban, emellett fontos egészségpolitikai cél, hogy az orvosi szakterületeken kialakult egyes hiánysza kmák szakemberutánpótlásán javítsunk, természetesen megfelelően támogatott átképzési lehetőségek biztosításával. A nyugdíjkorhatáron túllévők nyugdíjazásával is számolva, mindösszesen mintegy 3400 orvos átmeneti vagy tartósabb munkanélküliségét valószínű sítjük. A gazdaságiműszaki hálózatban dolgozók közül 34000 főt érinthetnek a változások. Részben az ő esetükben is igaz, hogy a strukturális átalakítással kialakuló új egészségügyi és szociális intézményekben is elhelyezkedhetnek. Tekintettel arra, hogy tevékenységük és iskolai végzettségük a legkevésbé egészségügyspecifikus, az ő elhelyezkedésük komolyabb gonddal járhat, s csak a gazdaság egészében megoldható. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavasla tot az egészségügy korszerűsítése egyik elemének tartjuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átalakítás olyan forrásokat is igényel, amelyekkel intézmények vagy tulajdonosaik nem vagy csak részben rendelkeznek. Meghirdetett pályázataink a jelenlegi struktúra átalakítását az új, vagy hiányzó ellátási formák kialakítását célozzák. 800 millió forint értékben a járóbetegellátás csoportpraxisainak és az egynapos sebészeti ellátás kialakítására szolgálnak, 200 millió forinttal támogatjuk az átképzéseket, és 400 mi llió forintot fordítunk új háziorvosi és házi gyermekorvosi
