Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA, az MDNP
3205 nyújtása. Túl általánosnak tartjuk azt, hogy "egyéb szolgáltatást" is végezhet, ezt pontosítani kellene, hogy milyen szolgáltatást végez. Vag y például a taggyűlés határozatképességénél szeretnénk elkerülni, hogy a szövetkezetekben megvalósuló rossz gyakorlat érvényesüljön, miszerint hogyha határozatképtelen a taggyűlés, utána egy fél órával vagy egy órával később össze lehet hívni, és akkor már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Tehát kisebb módosító indítványokat kívánunk beterjeszteni, de összességében a Magyar Demokrata Fórum egyetért ezzel a törvényjavaslattal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (11.20) ELNÖK (dr. Fü zessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Barsiné Pataky Etelka képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Néppárt vezérszónokának. BARSINÉ PATAKY ETELKA , az MDNP képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérem, engedje me g a tisztelt Ház, hogy mielőtt a mérnökség szempontjából olyan fontos törvényjavaslat taglalására rátérnék, kifejezzem jókívánságaimat azoknak a mérnökkollégáknak és műszaki kollégáknak, akik ugyan egyenruhában, de a boszniai békeküldetésben hídépítéssel öregbítik a magyar mérnökök jó hírét a világban. És akkor most lássuk a törvényt! A mérnök- és építésztársadalom jelentős része régen várta ezt a törvényt. Tavaly magam is interpelláltam a miniszterhez, hogy a kormány terjessze a parlament elé az építészek re és szakértő és tervezőmérnökökre vonatkozó kamarai törvényt. Örülök, hogy ezt végre tárgyaljuk. Tekintve, hogy tanult szakmám építőmérnök, nagy örömmel beszélek erről a törvényről, és három témakörrel szeretnék foglalkozni. Az első, hogy miért van szüks ég erre a törvényre? A második: mi az, amivel a benyújtott törvényjavaslatban egyetértünk, és mi az, amivel nem? És végül harmadsorban pedig, hogy mi a Néppárt részéről a javaslatunk? Most lássuk az elsőt: miért van szükség a törvényre? A műszaki értelmisé g egy hatalmas erőforrást hordoz magában. Ez egy belső erőforrás, és az egyébként erőforrásokban oly szegény Magyarországon ez így azután sokszorosan felértékelődik. Ehhez képest azonban a mérnökök és építészek széles köre még ma is valahol takaréklángon f ejti ki a tevékenységét, mert a társadalom nem teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a mérnök és az építész jó hatásfokkal használja szellemi alkotó tevékenységét. A Társadalmi Szemlében jelent meg egy cikk, az a címe, hogy "Bumerángeffektus", és ott l átott napvilágot a következő megállapítás: "Társadalmunk egyik legnyugtalanítóbb jelensége - idézem , hogy a hetvenes, nyolcvanas években a szakértelmiség nagy tömbjei lesüllyedtek." A rendszerváltoztatás előtti ideológia ugyanis a mérnököt mintegy csak s zakemberként fogadta el, akinek tevékenysége arra korlátozódott, hogy a központi tervutasításos rendszer utasításait hajtsa végre. Az építész- és mérnöktársadalom azonban kilépett ebből a szerepből azzal, hogy öntevékenyen megszervezte saját sorait, és lét rehozta a Mérnökegyletet hét évvel ezelőtt és ennek feladatául tűzte ki, hogy szorgalmazza a mérnök- és építészkamarai törvényt. Úgy gondoljuk, ez a törvény lehet az alapja annak, hogy az építész és mérnök vállalkozó és alkotó szakember lehessen. Éppen ezé rt a Néppárt az építészeknek és a mérnököknek ezt a törekvését - nevezetesen, hogy vállalkozó és alkotó szakemberek legyenek - elismeri és támogatja. Szükség van a törvényre azért is, mert az építész- és mérnökkamarák saját területükön, civil eszközökkel, jelentékeny részt tudnak vállalni a korrupció, a feketegazdaság felszámolásában és felügyelni tudják a verseny tisztaságát. A Néppárt nagyon bízik abban, hogy a törvény elfogadása után az építészek és a mérnökök saját tevékenységi körükben ebben a kérdésbe n hatékonyan el fognak járni, és éppen ezért ezt a törekvést is támogatja.
