Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA, az MDNP
3206 A Mérnökegylet sok ezer tagja képviseletében az elmúlt hétéves tevékenysége alatt, törvényi felhatalmazás nélkül bár, de saját erejére támaszkodva, egy egész sor kérdésben állást fo glalt. Ezekkel az állásfoglalásokkal is segítette az építészek és a mérnökök piacgazdaságra való átállását. Ezeket az állásfoglalásokat a Mérnökegylet rendszerezte és kiadta, egyelőre ajánlások formájában. Hadd említsek néhány példát ebből! Ilyen például a versenytárgyalási eljárás vagy a mérnöki létesítmények munkáinak szerződéses feltételei, vagy - talán az egyik legfontosabb - az építészek és mérnökök etikai kódexe. Akkor, amikor a műszaki értelmiség felújította a nagy múltú mérnökkamarai hagyományokat, támaszkodott az 1923. évi XVII. mérnöki rendtartásról szóló törvénycikk paragrafusaira és szellemére. Ennek 4. §a úgy szól - idézem: "A mérnökök erkölcsi és anyagi érdekének a közérdekkel összhangzásban való oltalma és előmozdítása céljából mérnöki kamara szerveztetik." Nos, úgy hiszem, ezek az alapelvek ma is aktuálisak. Csak az 1989 márciusában megalakított Mérnöki Kamara - egyesület - és Építészkamara tevékenységét valóban ezekhez az alapelvekhez mérte, de gyakorlatias módon, hét éve tartó tevékenységéb en a mai mérnöki társadalmat érdeklő és érintő dolgokkal foglalkozott. Ilyen például az említett versenytárgyalási eljárásokra vonatkozó ajánlás vagy a mérnöki munka szerződéses feltételeinek kimunkálásában való részvétel, ahol a Mérnöki Kamara és Építészk amara mindenféle állami felkérés nélkül érvényesítette - természetesen érvényesítette - az európai normákat. A kamara - egyesület - magáévá tette a konzultáns mérnökök nemzetközi szervezetének, a FIDICnek azt a célját is - ismét idézek , hogy "a tagságot támogassa abban a törekvésében, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó piaci feltételekhez". Nos, ez egy nagyon lényeges momentum, ezt a legmesszebbmenőkig támogatni lehet, hiszen így lesz képes a magyar építész és a magyar mérnök arra, hogy felveg ye ezen a területen is a versenyt a külföldi kollégáival. Lássuk azt, hogy mi az, amivel a benyújtott törvényjavaslatban egyetértünk és mi az, amivel nem. Egyetértünk azzal, hogy a mérnöki kamarai tagság mentesítse a tervező- és szakértő mérnököket és épít észeket a ma kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság alól. Másodszor: fontosnak tartjuk, hogy a törvénytervezet rögzíti a kamara önrendelkezési jogát az etikai kódex megalkotására. A közéletünkben ugyanis egy szakmai etikai rendezetlenség van. A kamará k feladata, hogy megalkossák és betartassák az etikai normákat; ezzel is támogatva a polgári társadalom kiépítését. Egyetértünk továbbá azzal, hogy a kamara véleményezési jogot kapjon felsőoktatási kérdésekben. Nem tartjuk helyesnek, de tudomásul vesszük, hogy az építésztársadalomnak van egy olyan igénye, hogy önálló, a mérnököktől független kamarát kíván felállítani. És erre mi is találtunk számtalan példát: például Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban - hogy néhány ilyen országot említsek. Ezt tehát tudomásul vesszük. Azonban nem értünk egyet azzal, hogy a törvénytervezet ajánlott mérnöki szolgáltatások díjszabásáról beszél. A Néppártnak az a véleménye, hogy az ajánlott díj helyett minimáldíjat kellene megállapítani. Mi a különbsé g? Az ajánlott díj esetében sokszor előfordul - és ez már gyakorlat , hogy a szolgáltatási díjat versenyeztetik a megbízók, és másodlagossá válik mind a tartalom, mind a színvonal. Nézzük ezzel szemben a minimáldíjat! A minimáldíj általában az a díj, amel ynél alacsonyabb ár már semmiféle garanciát és fedezetet nem nyújt a munka elfogadható elvégzésére. A minimáldíj tehát a megrendelőt is tájékoztatja. Tudjuk, hogy a minimáldíj nem teljesen felel meg az Európai Unió előírásainak, hanem annak inkább az ajánl ott díj felel meg. (11.30) Mégis javasoljuk, hogy néhány évre, mintegy átmeneti szabályozásként kerüljön a minimálbér bevezetésre. Itt ugyanis arról van szó, hogy mind a megrendelőt, mind az építész- és mérnöktársadalmat hozzá kell szoktatni, meg kell hogy szokják, hogy a díj nem szakadhat el a tartalomtól és a minőségtől. Úgy hiszem, hogy egy minimáldíj a megrendelőt is védeni tudja. Mi a
