Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz
3202 Sajnálatos módon a helyi önkormányzatok fejlesztése 10 százalék körüli értékű. Ezzel is csökken azoknak a fejlesztéseknek a lehetősége, amelyek a magyar modernizációhoz, a fejlődéshez, az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenek. Olyan időszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyúj tására, amikor egyes ágazatokat - mint például a vízügyi, a közlekedési, de hadd ne soroljam tovább, hadd ne adjak ötleteket esetleg meggondolatlan politikai megnyilatkozóknak - háttérbe szorítanak, és meggondolatlan politikai döntések miatt egy egész szak mát, az egész műszaki, mérnöki, építész szakmát oda nem illő jelzőkkel illetnek. Olyan időszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, amikor a teljes infrastruktúra fejlesztésére vagy a lakásállomány átgondolt üzemeltetésére, bérlők és tul ajdonosok bevonására nincs átfogó koncepciója a Magyar Köztársaságnak. Ezért tehát feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvényt követően az épített környezet, a műemlékvédelemről szóló törvény és a közlekedésp olitikai koncepció elfogadását megelőző időszakban ez a törvény minél hamarabb elfogadásra kerüljön. Üdvözöljük azt is, hogy a törvényjavaslat egy nagyon fontos kérdésben, a mérnöki és építészeti, tervezői, szakértői tevékenység gyakorlása során a szakma ö nkormányzatával működő köztestülethez telepítenek át különböző engedélyezést és felügyeletet. Ezt nemcsak a helyi önkormányzatok és az államigazgatás tehermentesítése miatt tartjuk fontosnak, hanem ez közelít a korábban elfogadotthoz, a kamarák köztestület ként való létrehozásához, mint ahogy a kereskedelmi és iparkamarák, a kézműveskamarák vagy a közjegyzői, orvosi, gyógyszerészeti és szabadalmi ügyvivői kamarák esetében - az ügyvédiekéhez hasonlóan - már az előbbiekben megtörtént. Feltétlenül fontosnak és a törvény indoklásában helyesnek tartjuk, hogy a kamarai tagság alanyi jogon jár, elnyeréséhez kizárólag a törvény által szabott feltételek meglétét kell igazolni. Mi mindig is törekszünk a normativitásra, hogy ne egy helyi jól vagy rosszul működő, az álla migazgatásban hatalmat kapott személy döntsön ezekről a kérdésekről, hanem normatív alapon, a törvényeknek való megfelelés alapján alanyi jogon járjon. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a színvonaltalan és etikátlan mérnöki és építészeti tevékenységtől v édelmet kapjanak, és a szakmai érdekeket az állami önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek előtt a kamara védje. Korábban vitatható volt, hogy közhatalmi jellegű jogosítványokat milyen alapon kaphatnak a kamarák. El kell fogadnom, hogy a hatósági típ usú és az önkormányzati alapon működő kamarák önigazgató szervezeteinek a tevékenységéhez ezek a törvény által meghatalmazott közhatalmi jellegű jogosítványok feltétlenül fontosak. A területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény kapcsán is elmondtam é s bíráltam - talán eredménytelenül, de talán néhány emberben gondolatokat elindítva és lelkiismeretfurdalást ébresztve , hogy a területi kamaráknak a megyehatárokra alapuló létrehozása nem szolgálja az európai integráció ügyét, mert a valós, a gazdasági fejlődés határai ma már nem a megyei önkormányzatok, illetve megyék határai. Ezért feltétlenül fontos, hogy ebben a törvényben is megjelenjen a regionalitás irányába való elmozdulás lehetősége, a valós alulról építkezés, hiszen a területi kamara, amely a s zabályozás centruma, nem alulról, hanem középről építkezik. A jelenlegi államigazgatási szituációban azonban - addig, amíg a Magyar Köztársaság igazgatása és ennek alapján a köztestületek el nem mozdulnak a regionalizmus irányába - el kell hogy fogadjuk a területi kamarának a megyehatárokra vonatkozó, tervezetben rögzített elképzeléseit. Indokoltnak tartjuk azt is, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik különböző építészeti és mérnöki egyesületekben, civil szervezetekben lehetővé tették, hogy a most megalak uló területi és országos kamarák olyan nyilvántartásokat és olyan tevékenységet vehessenek át, amely nem tűnt el az idők során a rendezetlen köztestületi és államigazgatási helyzetek homályában. Ezért tehát köszönet illeti azokat a szervezeteket és személy eket, akik segítették a magyar tervező és szakértő mérnökök ezen törvényben meghatározott feladatainak egy magasabb szintre emelését.
