Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP
3197 visszamenőleg az építés fogalma, a mérnök kategóriája és fogalma olyan lényeges társításokra ad alkalmat, mint ha az ember azt mondja: pontosság, akkor a mérnök, a mérnöki pontosság jut eszébe. Amikor a nagy társadalomépítőkről beszélünk, akkor benne van, hogy "építő", hiszen mit tett, a társadalom életét teszi éppé, épebbé, valósít meg valami nagyon fontosat. Azt hisze m, minden, ami körülvesz minket - s talán képviselőtársaimat nyilván nem kell erre emlékeztetni , amikor bejövünk ebbe az épületbe minden nap, akkor nyilvánvaló, hogy egyfajta csodálattal adózunk azoknak az embereknek, akik ezt létrehozták, akik ezt megte rvezték. A mérnöki és az építészeti munka tulajdonképpen mindig a szellem szabadságának kifejezője volt, s azt hiszem, nemcsak a szakmát végző gyakorló mérnökökkel és építészekkel van kapcsolatban, minden ember már megszületésétől kezdve valamilyen mértéki g saját hajlékának, saját környezetének építője. Itt elhangzott, hogy csak néhány ezer emberről van szó akkor, amikor erről a szakmáról beszélünk. Én nagyon komolyan gondolom, hogy itt valamennyiünkről szó van, arról a nagyon nagy környezetről, amely minke t körülvesz, amelyet mi magunk alkotunk és formálunk. Őszintén szeretném mondani, hogy ennek a kormányzatnak nagyon pozitív cselekedetei közé tartozott az elmúlt kéthárom évben benyújtott törvényeknek a rendszeressége, sokasága, összefüggésszerűsége, és számomra nagyon pozitív volt az is, ahogy ellenzéki képviselőtársam kiemelte ennek a dolognak a fontosságát, jelentőségét. (10.40) Azt gondolom, hogy kicsit túlzottan az építészetről is beszéltünk eddig. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy olyan nagyon lén yeges kategóriák, mint a technikai fejlődés, a technológiai fejlődés vagy az innováció fogalma nagyon szorosan kötődik a mérnöki hétköznapi munkához, és mély meggyőződésem, hogyha valaki ezen elgondolkodik, akkor fölismeri azt, hogy minden egyes tárgyban, ami valamilyen módon körülvesz minket vagy meghatározza jelenünket, jövőnket, valahol jelen van ennek a mérnöki és építészeti tevékenységnek a lényege. Amikor a következő napirendi pontunkban a közlekedéspolitikáról fogunk tárgyalni, akkor is tudnunk kell, hogy a lehető legnagyobb és legnagyobb súlyú mérnöki munkák realizálásáról, jövőjéről van szó. Amikor azt mondjuk, hogy az infrastruktúra a gazdaság alapja és lényege, akkor tudnunk kell, hogy emögött is meghúzódik ez az alkotóképesség és az alkotó minden napi szenvedése is. Ugyanakkor föl kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a mai nap tulajdonképpen egy valóságosan hosszú folyamatnak az eredménye. Én magam csak az 1980as évek közepétől tudtam figyelemmel kísérni, hogy a legkülönbözőbb szakmai szervezetek, társulások mennyi munkát fektetnek abba, hogy egyrészt önmaguk tevékenységét szabályozzák, hogy ellenálljanak nagyon kemény piacgazdasági kihívásoknak, kísérleteknek, és hogy milyen nehezen, de milyen sokféle érdekből sikerült egy ilyen konszenzust teremt eni. Talán nem illetlenség ezen az asztalon megemlékezni arról is, hogy ezelőtt nyolc évvel itt, ebben a teremben, Bodonyi Csaba állami díjas építész kollégám sürgette már e kamarának, a törvényének elkészítését, létrejöttét, és megadta tulajdonképpen az a lapvető irányokat és szemléletet is, megindokolta tulajdonképpen, hogy mennyire szükséges a szakmagyakorlás biztonságához, kultúrájának fejlesztéséhez, s ugyanakkor természetesen a megrendelők és mindenki másnak a biztonságához ez a törvény. Tehát ennek va lóban múltja van, és nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat - nyilván megvannak a maga hibái, mint minden egyes törvényjavaslatnak, hiszen nagyon sokfajta érdeket kell hogy egyesítsen, de - mindenféleképpen alkalmas arra, hogy elfogadásra kerüljön , és amennyivel jobbá tudjuk tenni, annyival tegyük ezt jobbá a viták kapcsán. Még azért e törvény megalkotásának - és erre az államtitkár asszony is kitért - nagyon lényeges momentuma, hogy kapcsolódva már elfogadott gazdasági törvényhez, a gazdasági kama rákról szóló törvényhez, kapcsolódva mindazokhoz az alapvető törvényekhez, mint például a polgári törvénykönyv is, végül is tisztességesen különbséget tud tenni két nagyon jelentős tevékenység között.
