Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 13 (174. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
3144 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. é vi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően soron következik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitá jának megkezdése . Az előterjesztést T/2354. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2354/2. és /3. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1995ben a gazdasági stabilizációs törvénycsomaggal összefüggésben megvalósult az önkormányzatok könyvvizsgálatának rendszere. A könyvvizsgálat célja az önkormányzatok meghatározott körében az általuk elkészített éves beszámo lók felülvizsgálata, mégpedig az említett jogszabályokban meghatározott könyvvezetési, beszámolókészítési eljárások betartásának, valódiságának, teljességének az ellenőrzésével. A törvény többek között a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a fővá rosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok esetében - összesen 65 önkormányzatnál - azt is előírja, hogy a könyvvizsgáló írásos véleményének megismerése nélkül költségvetési rendelet elfogadásában döntés nem hozható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló véleményét kötelező elfogadni, de a költségvetési törvény elfogadása előtt a képviselőtestületnek ismernie kell a könyvvizsgáló véleményét. (16.30) Az államháztartási törvény ugyanakkor meghatározza az önkormányzatok számára, hogy milyen h atáridőre kell elfogadniuk a költségvetésüket, illetve milyen határidőre kell teljesíteniük a költségvetéssel kapcsolatos információadási kötelezettségeiket. Ezek a határidők egyébként szigorúan szankcionáltak, mert elmulasztásuk esetén az önkormányzatok n em kapják meg a részükre a költségvetési törvényben biztosított normatív támogatást. Tehát a határidő elmulasztása az önkormányzatok számára anyagi hátrányokkal jár. Ugyanakkor azonban a törvényjavaslat nem intézkedett arról, hogy mi van akkor, ha a könyvv izsgáló nem teljesíti határidőre a feladatát, és ezért esik késedelembe az önkormányzat, vagyis az önkormányzat hátrányt szenved valaki másnak a hibájából. Az Alkotmánybíróság elé ezzel kapcsolatban előterjesztés került, és az Alkotmánybíróság az 53/1995. számú határozatában megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a törvény ezen a ponton nem alkot szabályokat, a parlament alkotmányellenes mulasztást követett el. A jelen előterjesztés célja ezt a hiányosságot kiküszöbölni. A törvényi szabályozás azt mon dja, hogy alkalmat biztosít a könyvvizsgálónak arra az esetre, ha nem tudja határidőre teljesíteni a feladatát, és ebben az esetben az önkormányzat másik könyvvizsgálót bízhat meg. Akkor, ha az önkormányzat észleli, hogy a könyvvizsgáló nem fog teljesíteni , elvonhatja tőle a megbízást és másik könyvvizsgálót bízhat meg. Ezen túlmenően az önkormányzat keletkező kárának megtérítésére eljárást indíthat a könyvvizsgáló ellen. Kezdeményeznie kell továbbá a könyvvizsgáló költségvetési minősítésének a törlését. Ug yanakkor a törvényjavaslat az önkormányzat részére anyagi biztonságot kíván nyújtani arra az esetre, ha az önkormányzat vétlensége mellett mégis a költségvetési rendeletének késedelmes megalkotására, az előírt tájékoztatás késedelmes teljesítésére kényszer ül. Ilyen esetben nem kerül felfüggesztésre a normatív állami hozzájárulás időarányos részének folyósítása.
