Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 13 (174. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
3128 Elnök ú r, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt hét csütörtökön a költségvetési bizottság vendége volt Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr, és ebből az alkalomból egy érdekes szakmai eszmecsere bontakozott ki a bizottsági ülésen belül a z államháztartás első negyedévének folyamatairól. Örömmel hallom, hogy képviselőtársaim nyitott füllel ültek ezen a költségvetési bizottsági ülésen, olyannyira, hogy az ügynek ma napirend előtti folytatása is van. Engedjék meg, hogy reagáljak néhány dologr a, ami talán más kicsengésű itt, a plenáris teremben, mint volt a költségvetési bizottság múlt heti ülésén. Az egyik: 1996ra mi nem ígértünk fellendülést. Mi azt ígértük, hogy 1996ig megpróbáljuk megállítani azt a hanyatlást, amit a gazdasági folyamatokb an el kellett hogy szenvedjünk. Ha most az elmúlt évi folyamatokat nézzük, és az idei év első negyedévének adatait, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a pénzügyi stabilitást meg tudtuk teremteni ebben az országban, úgy, hogy gazdasági fellendülés is volt, min denféle előzetes prognózisokkal ellentétben. '96ra semmiféle érzékelhető javulást a lakosságnak nem ígértünk. Talán ha figyelték ezzel kapcsolatban a megnyilatkozásainkat, azok úgy szóltak, hogy a lakosság számára is érzékelhető módon ezek talán 1998ban várhatóak. A kamatadó kérdése. Nem volt ott mindenki a költségvetési bizottság ülésén, ezért emlékeztetőül elmondom: ott a pénzügyminiszter úr kifejtette, hogy a kamatadót a minden évben szokásos számolgatások keretében több munkatárs is felvetette. Egyetl en kormányzati vezető sem nyilatkozott felelősen ennek bevezetéséről. Ott az ülésen a pénzügyminiszter úr az ezzel kapcsolatos elképzeléseket cáfolta, ezt azóta megtette a miniszterelnök úr is. Ennek ellenére ezt itt most többen úgy vetették fel, mintha a kormányzat ezt tervezné bevezetni, amiről szó nincs. Az inflációval kapcsolatban pedig úgy néz ki, hogy tartható 1995 decembere és 1996 decembere között a 20 százalékos átlag. Államtitkár úr már idézte a számokat; az idő rövidsége miatt erre már utalnék. M indössze egyetlen gondolat: tavaly az első negyedév után mit mondott volna Csépe Béla, ha most ilyen tragikusan látja a gazdaság helyzetét? Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlé s! Szintén napirend előtti fölszólalásra jelentkezett dr. Szabó Iván frakcióvezető úr, MDNP. Megadom a szót. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország számára igen fontos az európai uniós tagság szempontjából, hogy a t öbbi belépésre váróval egyidejűleg és egyszerre megkapta azt a kérdőívet, amelynek kitöltése a teljes jogú tagsággal kapcsolatos tárgyalások előfeltétele. Ennek a kérdőívnek a válaszaiból nem csak egy belépési aktusnak az előkészítése olvasható azonban ki, hanem gyakorlatilag meghatározza az egész jövő században Magyarország pozícióját az Európai Unió keretei között is. Éppen ezért nem véletlen, hogy a múlt heti vitában - amely a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kapcsolatosan kibontakozott - a z lényegében egyöntetűen és pártállástól függetlenül elhangzott, hogy a parlamenti pártok támogatják az Európai Unióba való belépésünket, természetesen az ország érdekeinek fokozott figyelembevétele mellett. Úgy hiszem, éppen azért, mert ennek a kérdőívnek a konzekvenciái messze túlmutatnak ennek a kormánynak a ciklusidején, sőt a következő több kormány időszakát is átölelik a jövő században, annak ellenére, hogy nem vitatom: a kormány joga és kötelezettsége a kérdőívekre választ adni, nehezen fogadható el, hogy ez mégis csak egy kormánybelügyként szerepeljen, és abba az ellenzéki pártok szakértőinek és parlamenti képviselőinek érdemi beleszólási lehetősége ne legyen. Sőt, amikor Orbán Viktor az európai integrációs bizottság elnökeként javasolta, hogy legalá bb a bizottság kapjon ebben az ügyben érdemi beleszólási jogot, a miniszterelnök ezt is visszautasította. Sajátos módon azonban időközben kiderült, hogy a kormány nem a saját kútfejéből kívánja az egész kérdést megválaszolni; még csak nem is a minisztérium apparátusából, hanem - mint ahogy ezt Somogyi Ferenc nyilatkozatából megtudtuk - a minisztériumok külön csapatokat szerveznek ezeknek
