Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a honfoglalás 1100. évfordulójáról, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4 tárca nélküli miniszter, SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter, DR. VA STAGH PÁL igazságügyminiszter. Az ülés megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 1. ülésnapja 1996. február 5én, hétfőn (Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és dr. Kiss Róbert) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : T isztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat s mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 1. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Kiss Róbert képviselőtársaim lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés 1996. évi tavaszi ülésszakának megnyitása alkalmából külön is köszöntsem önöket, s egyben nemzetünk történetének két jeles eseményére emlékeztessem a tisztelt Országgyűlést s minden honfitársamat idehaza és határainkon túl. Megemlékezés a honfoglalás 1100. évfordulójáról, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt O rszággyűlés! Ebben az esztendőben emlékezünk meg a honfoglalás 1100. éves évfordulójáról. A honfoglalás sok részletkérdésében a történettudomány vitatkozik, de abban egyértelműek a vélemények, hogy legalább 1100 éves népünk folyamatos jelenléte a Kárpátme dencében. A népvándorlás hullámai Árpád népe előtt több, a magyarságnál nagyobb népet sodortak e tájra, ám e népek szinte nyom nélkül enyésztek el. A magyarság azonban már a honfoglalást megelőző évszázadokban - még az új hazába érkezés előtt - megkezdte a z eltávolodást a sztyeppei nomádok életmódjától és a honfoglalás, az állandó otthonban történő megtelepedés további lépést jelentett ezen az úton, amely az önálló államiság, a kor rendjébe illeszkedő keresztény királyság létrejöttével vált teljessé. Jól is mert azonban, hogy a kor követelményeihez való alkalmazkodás milyen nehézségekkel és egymásnak feszülő indulatokkal járt. Árpád behozta népét Európába, ám a lelkekben, intézményekben, jogrendben Géza fejedelem, majd Szent István teremtette meg az új környe zetben való megmaradás feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! A millecentenárium országszerte, sőt - joggal reméljük - világszerte megrendezendő ünnepségei és megemlékezései, úgy gondolom, jó alkalmat teremtenek arra, hogy őszintén és józanul nézzü nk szembe múltunkkal, erényeinkkel és hibáinkkal, s az ünnep önbizalommal és tenni akarással töltsön el bennünket. A hamarosan bekövetkező ezredforduló ugyanis újra sorsfordító változásokat ígér és egyben követel tőlünk. Az 1100 esztendő tanulsága arra int bennünket, hogyha következetesen munkálkodunk a közösen kialakított nemzeti célok megvalósításán, akkor erőfeszítéseinket mindig siker koronázza. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy minél többen vegyenek részt a millecentenáriumi rendezvényeken, ünnep eljük együtt a magyarság eme nagy vállalkozásának sikerét, és készüljünk együtt az új kihívásokra.