Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
5 Tisztelt Országgyűlés! Február 1jén volt a Magyar Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója . Jelentőség tekintetében nem mérhető a honfoglaláshoz vagy állam iságunk közelgő ezredévéhez, mégis fontos állomása közelmúltunknak. Az államformáról rendelkező 1946. évi I. törvénycikk - amelyet csaknem egyhangúlag fogadott el a nemzetgyűlés - egyik lényeges előfeltétele volt annak, hogy az új Magyarország elhatárolódj ék a nemzeti tragédiát okozó korábbi politikai struktúráktól, befogadást nyerjen a demokratikus nemzetek közösségébe, s egyben megalapozza az ország demokratikus fejlődését. A törvény, amely egyes vélemények szerint első írott magyar alkotmánynak is tekint hető, nemcsak az államformáról rendelkezett, hanem első ízben foglalta írott formában a Magyar Köztársaság polgárainak alapvető emberi jogait. Az 1946ban született köztársaság, csakúgy, mint a koalíciós korszak demokratikus rendszere, sajnálatosan rövid é letű volt, ám a fél évszázad előtti törvényalkotók maradandó értékű munkájára utal, hogy az 1946. évi I. törvény mintául szolgált az 1989. október 23án helyreállított köztársaságban az államfői jogkör szabályozásához. Az új alkotmány előkészítésének eddig i menete azt sejteti, hogy az 1946. évi I. törvénycikk hosszú időszakra szólóan lesz hatással alkotmányos berendezkedésünkre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ezek után kezdjük meg munkánkat! Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy köszöntsem önöket a közel másfél hónapos parlamenti szünet után, amely szünet alatt is fontos események történtek ebben az országban, és egy fontos döntéssorozat időszaka is volt az elmúlt másfél hónap. A kormány ezekben a hetekben számba vette az 1995ben kialakult helyzetet azért is, hogy tudja, hogy pontosan meghatározza az 1996os, tehát az id ei esztendő feladatait. Hangsúlyozni szeretném annak a fontosságát is, hogy mindaz, amit elértünk a múlt évben, egyben az idei év fejlődésének a megalapozását is jelenti. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, hiszen mindaz, ami '95ben történt és '96ban történik, gyakorlatilag egy döntő szakaszt jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás területén. Ugyanakkor a kormány azt is figyelembe vette, hogy milyen feszültségek alakultak ki a lakosság életkörülményeiben, a szociális helyzetben, és megpróbálta megf ogalmazni a maga válaszait az e területen jelentkező új kihívásokra. Mindezek kapcsán, azt hiszem, rendkívül fontos, hogy hiteles képet adjunk az ország helyzetéről, megértessük azt, hogy mit teszünk, és azt, amit teszünk, miért vagyunk kénytelenek tenni, vagy mit kell tennünk az elkövetkező időszakban. Először: le kívánom szögezni, hogy az 1995. év gazdaságipénzügyi helyzetünkben a fordulat éve volt. (Zaj jobbról.) Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg: sajnálom, hogy egyes képviselőtársaimat a tények nem zavarják... (Dr. Kövér László: Kék cédula!) ..., szerencsére viszont a képviselők sem zavarják a tényeket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Ez volt az első év hosszú évek óta, amikor a kormány maradéktalanul teljesítette vállalásait. Az első év volt, a mikor végre szakítottunk a sokéves halogatással, ami a gazdaságipénzügyi helyzetben mutatkozott meg a korábbi években vagy akár az elmúlt másfél évtizedben. (Dr. Kövér László: Az adóelőlegről meg a fogorvosokról beszéljünk egy kicsit!) Az első év volt az 1995. esztendő, amikor közel kerültünk a teljesítmény és a költekezés összhangjához.
