Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - A helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2943 Egy biztosan megállapítható, hogy tovább csök kent az önkormányzati rendszerben a fenntartható fejlődés iránti igény, tovább csökkent az objektivitás, és jelentős mértékben csökkent a normativitásra való törekvés. Akkor került sor ennek a törvénynek a benyújtására, amikor az önkormányzatok GDPből val ó részesedése egyre kisebb mértékű, az államháztartási reformnak az egyik alrendszerénél ez a jelenlegi kormánynak egy nem titkolt célja. Akkor került erre sor, amikor a magyar önkormányzatok - az európai önkormányzatokkal összehasonlítva - egyre növekvő é s rendkívül széles feladat- és hatáskört visznek. Akkor került sor ennek a törvénynek a beterjesztésére, amikor az államháztartás reformja mellett a közigazgatási reform is a kormány, az önkormányzatok szövetségének az asztalán fekszik. A kormány és a parl ament megalkotta a csődtörvényt. Lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok bizonyos értékhatár felett hitelt vegyenek fel akár működésükhöz, akár a fejlesztéseikhez. Akkor került sor ennek a törvénynek a benyújtására, amikor az ágazati törvények és a költ ségvetés, valamint az önkormányzatok valós helyzete között szakadék tátong. Csak utalok itt a közoktatás reformjára, amely önkormányzatok százait hozza lehetetlen helyzetbe, és azok iskolabezárásokkal, óvodabezárásokkal, intézmények működési költségvetésén ek csökkentésével vagy ellehetetlenüléssel kell hogy számoljanak. Akkor kerül ennek a törvénynek a benyújtására sor, amikor egy elhibázott gáz- és villamosenergiaszolgáltató privatizáció következtében az önkormányzatok valós és törvényben megállapított ös szegükhöz nem vagy csak nehezen, vagy közvetítők, ügyvédi közvetítők közreműködésével, több százmilliós veszteséggel jutnak hozzá. Tisztelt Ház! Feltétlen értéke volt eddig a magyar önkormányzati rendszernek a normativitásra való törekvés. Még akkor is, ho gyha azok az önkormányzatok, amelyek hátrányosabb helyzetből indultak, ezt a normativitásra való törekvést a meglévő lehetőségbeli különbségeik bemerevítésének, bebetonozásának tekintették. A jelenlegi állapotban az önkormányzatoknál átlagosan és országosa n 10 százalék körülire zsugorodott a fejlesztés aránya. Ez gyakorlatilag már nem is jelent fejlesztést, hanem ez egy meglévő állapotnak a konzerválása, és tudjuk, hogy fejlesztés nélkül elsorvad, elhal, bármi, amit fokozatos bővítéssel, megújítással, egyes területeken, egyes ágazatokban bővítéssel és fejlesztéssel nem lehet előbbre vinni és egy európai értékrend irányába fejleszteni.. Nagyon tragikusnak tartjuk azt is, hogy eme rendkívül alacsony összegű címzett támogatás benyújtásának az időszakában draszt ikus mértékben csökkent a normatív állami támogatás, ezen belül is valamelyest nőtt az oktatásra fordítható támogatás, de oly módon, hogy ez a városi üzemeltetésből került elvonásra. A másik oldalon viszont az önkormányzatok esetében nőtt a 10 napról 15 na pra emelt táppénzes napok utáni munkáltatói kötelezettség, amely több milliárd forint többletkiadást jelent az önkormányzatoknak is, mint az ország legnagyobb munkáltatóinak. Nőtt és ellentételezés nélkül tovább fog nőni az energia árnövekedéséből származó költség. Sorolhatnám azokat az összegeket, amelyeket szinte észrevétlenül vett ki a költségvetés az önkormányzatok büdzséjéből. Tisztelt Ház! Az 1996. évi új induló címzett támogatásoknál támogatást kapott, az előterjesztésben biztatást kapott a kórház, gimnázium, kollégiumbővítés, szakközépiskola, levéltár, fogyatékosok intézménye, ápológondozó intézmények, nemzetiségi művelődési ház, több száz adagos konyha, és sorolhatnám azokat a jó célokat, amelyeket 58 esetben az előterjesztő megfelelőnek tartott . Nem kapott támogatást, s itt is érdemes egy kis kitekintést tenni, egy sor olyan javaslat, amelyek között nagyon nagy eltérés volt, a bábszínházi rekonstrukciótól a tanműhelyig, múzeumi tárgyak restaurálásától óvoda, iskola, emlékpark- és különböző kór házi, levéltári bővítésekig. Való igaz annak az állítása, aki azt mondja, hogy az egyik esetben a döntés "igen", a másik esetben "nem" volt , és ugyanarra a tevékenységre, ugyanarra a területre vonatkozott.
