Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatár Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2932 A gazdasági bizottság kormány által támogatott javaslat a, a 39. § (2) bekezdése így szól: "A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog i llet meg vagy kötelezettség terhel." E javaslattal nem értünk egyet, mert egy értékpapír megsemmisítését mindig a papírba foglalt jog jogosultja kezdeményezheti abból a célból, hogy az értékpapír elvesztése vagy megsemmisülése őt magát ne akadályozza jogai nak gyakorlásában. Ezért azt a személyt, akit a közraktári jegy alapján valamely kötelezettség terhel, nem szabad a megsemmisítési eljárás kezdeményezésére feljogosítani. Az idő rövidségére való tekintettel címszavakban szeretném koncepcionális kifogásaink at elmondani. A közraktár fogalmának meghatározásában fogalmi zavarokat látunk, hiányoljuk az üzletszerűség fogalmi elemét. A közraktárakat olyan szervezetként szabályozza, mely kizárólag részvénytársaságként működhet. A javaslat szerint a közraktár olyan részvénytársaság, mely közraktári tevékenységet folytat. Ezzel szemben a közraktár szervezetének meghatározásakor tudomást sem vesz arról, hogy a részvénytársaságok szervezetét a gazdasági társaságokról szóló törvény kógens módon szabályozza. E szabályok a részvénytársaságok szervezetében ügyvezetőt nem ismernek. A közraktár definíciójának fogalmi elemei közé fontos az üzletszerűséget felvenni, melyet szintén a gazdasági törvény 4. §ának (1) bekezdése tartalmaz. Tehát feltétlenül indokolt, és hiánya jogalk otási hiba lenne. Itt szeretnék utalni arra, hogy nem ez az első olyan törvényjavaslat, ahol megszületik egy gazdasági forma, ugyanakkor más tartalommal, mint a gazdasági társaságokról szóló törvény előírja. Ezzel akár utat nyithatunk arra, hogy mindenegye s törvényjavaslat önálló gazdasági társasági formáknak adjon teret, "buherálva" az egyébként jogszabályban megfogalmazott kógens szabályokat, amelyeket a gazdasági törvény tartalmaz. A tőkeminimummal kapcsolatos szabályok visszaélésre okot adó lobbyjelleg et tükröznek. A javaslatban meghatározott feltételeknek jelenleg csak két cég tesz eleget: az GAMSZOV Rt. és az ÁTI Közraktározási Rt. Ezek az egykor állami vállalatok jelentős monopolhelyzetre tehetnek szert a javaslat elfogadása esetén. Politikai szándék okat sejtető megoldás több okból is támasztható. A feltételként meghatározott 250 millió forintos ingatlanvagyon előírása érthetetlen. A közraktár működése nem függhet a neki helyet adó ingatlan forgalmi értékétől, nem a közraktárnak, hanem az azt működtet ő részvénytársaságnak kellene az alaptőkeminimummal rendelkeznie. A piacvédelemnek és a hitelezővédelemnek a tőkeminimum előírásán kívül egyéb eszközei is lehetnek. Ilyen a kötelező felelősségbiztosítás. Ennek csak a lehetőségét teremti meg a törvényjavas lat. Sajnálatos módon a bizottság és a kormány nem támogatta Farkas Gabriellának erre irányuló módosító javaslatát. Az alaptőke és a felelősségbiztosítási kötelezettség együtt megfelelő garanciát jelentene. Ugyanakkor nem akadályozná a közraktárak elterjed ését, viszont megakadályozná a monopóliumok kialakítását. Kétségesek a közraktár jogalanyiságával kapcsolatos kérdések. Ha a közraktár nem jogalany, akkor azzal nem állhatnak munkaviszonyban az ügyvezetők. Ügyvezetője egyébként is a kft.nek van, nem a rés zvénytársaságnak. Ha jogalany maga az rt., a részvénytársaság, akkor annak szervezetében ügyvezetők mint tisztségviselők nem szerepelhetnek. Ebben az esetben a közraktárnak igazgatója lehet. A Magyar Demokrata Fórum hiányolja a kereskedelmi törvény által i smert garanciális szabályt, miszerint a közraktár az alaptőkét kizárólag közraktári tevékenységére fordíthatja. Hiányoljuk továbbá a felvásárlási tilalom kimondását. A gazdasági bizottság kormány által támogatott javaslata nem alkalmas a felvásárlási tilal om kimondására. A tilalom lényege a továbbértékesítési céllal történő felvásárlás megakadályozása lenne. Ez az új szövegből éppen kimarad, ez valóban benne volt az eredeti javaslatban, de ezt egy módosító indítvánnyal kihagyják belőle. A tilalom a közraktá rozásban megvalósuló bennfentes kereskedelmet akadályozná meg.
