Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatár Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2931 Mindenekelőtt hiányoltam az igazságügyminiszter részvételét a törvényalkotásban. A jogalkotási törvény különös felelősséggel ruházza fel az igazságügyminisztert. A törvény szakmai tartalmáért a szakminiszter felel: azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére. Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjék be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményének. (11.20) E felelősség érvényre juttatásának érdekében a szakminiszter a törvényjavaslatot az igazságügymi niszterrel együtt készíti el és terjeszti a kormány elé. A közraktározásról szóló törvényjavaslat szövege arról tanúskodik, hogy ebben az Igazságügyi Minisztérium nem vett részt. Az Igazságügyi Minisztérium véleményét meghaladóan érdekelt volna, hogy mi a véleményük a közvetve vagy közvetlenül érintetteknek: így a Bankfelügyeletnek, a tőzsdének, a közjegyzőknek vagy akár az adóhivatalnak. A teljesség igénye nélkül néhány példát szeretnék említeni. A pénzintézetek véleménye érdekelne a törvényjavaslat alábbi szövegét illetően, ez a 26. § új, (6) bekezdése. "A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával juthat kölcsönhöz. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg." Az idézetnek az első mondata egy laikus jogszemléletet tükröz. A közraktári jegy birtokosa ugyanis nem a zálogjegy forgatásával juthat kölcsönhöz, hanem azáltal, hogy valaki kölcsönt ad neki. A zálogjegy nem pénzkövetelést testesít meg, hanem a letett árun fennálló zálogjogot. Sok problémát fog felvetni, hogy nem világos, kinek kell a letéti könyvbe bejegyeztetni a zálogjegy első önálló átruházását, és mi a következménye a bejegyzés elmaradásának. Célszerű lenne ezért kimondani, hogy a zálogjegy önálló átruházását megelőzően az akkor még egyben levő áru- és zálogjegy birtokosa köteles a zálogjegy önálló átruházását a letéti könyvbe és magára az árujegyre átvezetni. A gazdasági bizottság javaslata szerint a semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem minősü lne értékpapírnak, de a papír jóhiszemű megszerzőjével szemben semmisségre nem lehet hivatkozni. A közraktári szerződés a közraktár és a letevő között jön létre. Abban a közraktár a nála letett áru megőrzésére, közraktári jegy kibocsátására, a letevő pedig díjfizetésre vállal kötelezettséget. A közraktári szerződés érvénytelenségére a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az pedig az érvénytelenségnek két alakzatát ismeri: a semmisség és a megtámadhatósá g. Semmis az a szerződés, amely a törvény erejénél ipso iure érvénytelen. A semmis szerződés érvénytelenségére, ha törvény kivételt nem tesz, bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha a felek feltehető szándékával ellenkezik. A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az erre feljogosított személy törvényes határidőn belül megtámadjae. A polgári törvénykönyv az alábbi érvénytelenségi okokat ismeri: akarathiba, akaratnyilvánítási hiba, célzott joghatás miatti érvénytelenség, tilos szerződés és lehetetlen szerződés. A közraktári szerződések esetében is valamennyi érvénytelenségi ok szó ba jöhet, vezessen az akár semmisségre vagy akár megtámadhatóságra. Érthetetlen tehát, hogy az új, (4) bekezdés miért csak a semmisség esetére vonatkozik, továbbá a közraktári jegy kiállítása valójában nem a szerződés megkötéséhez, hanem az áruk letevéséhe z kapcsolódik. Még akkor is, ha az feltételezi a közraktári szerződés megkötését. Az nem a szerződést, hanem az árut testesíti meg. Semmi nem indokolja tehát, hogy a szerződés semmissége esetén a kiállított közraktári jegyet ne tekintsük értékpapírnak. Ha a közraktári jegy nem értékpapír, akkor annak jóhiszemű megszerzőjével szemben nem lehet a semmisségre, a szerződés semmisségére hivatkozni. Attól például a megszerzett árujegy nem válik értékpapírrá.
