Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatár Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2930 Sajnálatosan úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat még ma is tartalmaz olyan koherenciazavarokat, amelyek miatt a törvényjavaslatot végszavazás előtt ki kell adni az alkotmányügyi bizottságnak, hogy a k oherenciazavarokat az alkotmányügyi bizottság feloldja. Nem volt tehát egyszerű az idáig vezető út, s kérdéses, hogy most olyan állapotban vagyunke már, hogy reménykedhetünk abban, hogy a törvény gyorsan kihirdethető lesz. Több olyan kérdés van, amelyik m ég ma is nyitott, és amelyen a különböző szakértők sokat vitatkoznak. Példaként említhető meg, hogy bár mindenki egyetért abban: nagyon fontos, hogy a közraktározás a közbizalom elvén alapuljon, vagyis fontos, hogy a közraktár az áru megőrzésével és kezelé sével kapcsolatban olyan biztosítékokat tudjon nyújtani, amelyek az áru letevője számára a közraktározási ügyletet biztonságossá teszik, felmerül azonban, hogy azok a biztosítékok, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek, esetleg túlságosan is szigorúak, s a javaslattevők olyan módját választották a közbizalom megteremtésének, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy esetleg a közraktározási piacon monopolhelyzet alakulhat ki, csak nagyon kevés cég lesz alkalmas arra, hogy a közraktározási tevékenységben ré szt vegyen. Ez a közraktározásban érintett termelők számára nyilvánvalóan nem előnyös, hiszen kevés olyan cég lesz, amelyhez majd fordulhatnak közraktározási igényeikkel. Mások felvetik azt, vajon helyese, hogy a közraktárjegy nem testesíti meg az árut, h iszen ebben az esetben az áruval való rendelkezés lehetősége korlátozott. Azt is felvetik, hogy esetleg ez azzal a következménnyel járhat, hogy az áru birtokába a közraktárjegy tulajdonosa csak egy külön szerződés útján juthat majd. Természetesen ezek a pr oblémák nyitva maradnak a törvény elfogadása után is, azonban mégis remélhetjük, hogy a közraktározás lehetőségével minél többen fognak élni, s ilyen módon a közraktározás hozzá fogja segíteni a mezőgazdasági termelőket ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés ünk biztonságosabb legyen, lehetőségük legyen arra, hogy az árujukat az esetleges áremelkedésekig saját tulajdonukban tarthassák, és így az áremelkedésből fakadó jövedelmet megtarthassák saját maguknak. Fontosnak tartjuk, hogy a közraktár hitelt is nyújtha t. Ez elősegítheti a mezőgazdasági termelők jobb gazdálkodását. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a közraktár a mezőgazdasági termelés megújításában csak egy lépcsőfok, egy nagyon kicsi lépés előre, de még rendkívül sok olyan probléma van, amelyet ez en a területen meg kell oldani. Itt csak általánosságban utalnék arra, hogy a mezőgazdaság hitelezése, finanszírozása még sok tekintetben ma is megoldatlan. Ezeket a problémákat jó lenne elválasztani a közraktározástól, és ahogy a közraktározás ügye sok vi ta árán idekerült a parlament elé, örülnénk, hogyha a mezőgazdaság finanszírozásának és hitelezésének a kérdése is egyszer idekerülhetne. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Dávid Ibol ya képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Őt soron követi majd Farkas Gabriella asszony, az MDNP képviselője. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! E törvényjavaslat jó ürügyet jelenthetett volna egy át fogó koncepció kidolgozására, amely tisztázza a kereskedelmi jog és a magánjog viszonyának problémáját. Úgy tűnik azonban, a kormányzat - jogalkotási politikáját gazdaságpolitikájának alávetve - inkább az állami beavatkozás szolgálatába állította. A törvén yjavaslat céljában és szándékában feltétlenül indokolt, megvalósításával kapcsolatban azonban a Magyar Demokrata Fórum számos kritikai észrevételt fogalmaz meg. Elsősorban koncepcionálisan fogyatékosságban szenved a törvény, nem harmonizál a törvényjavasla t más jogszabályokkal, sőt saját belső rendelkezéseivel sem, és sok helyen jogi amatőrségre vall a törvényjavaslat.
