Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
2923 önmagában felveti azt a kérdést, hogy valóban olyan számban leszneke az országban közraktárak, mint ahogy azt a törvénytervezet feltételez i. (10.40) A törvénytervezet további hiányossága, hogy nem szabályozza körültekintően a művi tárolás intézményrendszerét, és a felelősséget kizárólag a közraktárra hárítja. A művi tárolás intézményrendszere nem újkeletű, csak a magyar gazdasági valóság meg rendült szerződéses fegyelme miatt vált lényeges kockázati elemmé. És ahelyett, hogy a tervezet e szerződési fegyelem helyreállítása érdekében fogalmazná meg az előírásokat, a felelősség kérdését leegyszerűsítve, közvetlenül a közraktárra hárítja. Indokolt lenne a 26. §ban megfogalmazott üres forgatmány részletesebb definíciója, valamint annak előírása, hogy üres forgatás esetén a közraktár jogosult az üres forgatás mögött megtestesülő szerződés bekérésére és annak valódisága vizsgálatára. Nem világos az, hogy az esetleges bűncselekményekből származó áruk közraktározási ügyletének folyamata során bekövetkezett jogerős kiadási kötelezettség esetén közraktárjeggyel fellépő követelés kártalanítása kire hárul. A közraktárak részvénytársasági formában működhetne k. A részvénytársaságra vonatkozó jogi szabályok többsége diszpozitív, vagyis nem általánosan kötelező érvényű. Ezzel szemben a közraktárakra mint részvénytársaságra vonatkozó speciális szabályok többsége olyan kógens szabály, amelytől eltérni nem lehet. K ülönösen vonatkozik ez a közraktárak megalakulására, felügyeletére és ellenőrzésére, mert az ezzel összefüggő hatósági jogosítványok miatt ezek a részvénytársaságok az illetékes miniszter alá rendelten működnek. A miniszter felügyeleti jogának tartalma nem csupán törvényességi felügyeletet jelent, hanem azt - amint azt az indoklás is hangsúlyozza , hogy folyamatos hatósági ellenőrzés, ami kiterjed a személyi és tárgyi feltételek meglétének, a közraktár tevékenységének, az általa kötött közraktári szerződés eknek, az értékpapírok formai feltételeknek való megfelelősége vizsgálatára. Sem a javaslat szövege, sem az ahhoz kapcsolódó indoklás nem utal arra, hogy a fenti felügyeleti ellenőrzési jogkör miként viszonyul a cégbíróságok törvényességi ellenőrzési jogkö réhez. Feltétlen indokolt lenne a miniszteri törvényességi felügyeleti jog és a cégbíróságok felügyeleti jogának összehangolása. A közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a dolgot időlegesen megőrizni, és arról közraktári jegyet kiállítani. A lete vő pedig köteles a közraktárüzleti díjszabásban meghatározott díjat megfizetni. A közraktári jegy két részből áll: árujegyből és zálogjegyből. Ezek értékpapíroknak minősülnek és váltóként forgathatók. Az értékpapírok élettartama a szerződések tartamához i gazodva egy év. Legfontosabb gazdasági jelentőségük az, hogy a raktárban elhelyezett áru a fedezete a szerződés kapcsán felvett hiteleknek. A javaslat megfelelőképpen szabályozza a közraktári szerződések megszűnésének eseteit, az áru kiadásának feltételeit , az áru értékesítését és a zálogjegy birtokosának visszkereseti jogát. A javaslat egy év határidőt biztosít a jelenleg működő közraktári tevékenységet folytató szervezetek átalakulásához. Ezt követően közraktári tevékenységet csak a fentiekben meghatározo tt részvénytársaság folytathat. Befejezésül: vannak bizonyos koherenciazavarok is e törvényjavaslatban, de bízunk az Igazságügyi Minisztériumban, hogy a jelenleg fennálló hibákat a törvénybe iktatás előtt még kijavítják. Így a Független Kisgazdapárt a közr aktározásról szóló törvényjavaslatot, azokkal a módosításokkal, amelyekre a fentiekben utaltam, elfogadásra javasolja és meg fogja szavazni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)
