Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatár Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2924 Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatá r Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Vaszilij Nyikolá jevics Lihacsov urat, a Tatár Köztársaság Parlamentjének elnökét és kíséretének tagjait . (A küldöttség vezetője és tagjai felállva köszönik meg az Országgyűlés tapsát.) Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok. A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Most megadom a szót Keller László úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Soron következik Ivanics István úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy elöljáróban Berregi képviselőtársam vezérszónoklatára egy mondatban reagáljak. Valószínű, hogy a gazdasági bizottság módosító indítványait nem volt ideje kellő m értékben áttanulmányozni, mert nagyon sok kérdésre megoldást kínál a módosító javaslat; amire egyébként a miniszter úr is és a bizottsági előadó is utalt. Valóban hosszú ideje húzódik a közraktári törvényjavaslat országgyűlési megtárgyalása, hiszen a kormá ny már tavaly ősszel benyújtotta a törvényjavaslatot. Sajnos annak idején, nem mérlegelve a szabályozni kívánt jogintézmény összetettségét, elfogadtuk azt, hogy a vitára a kivételes eljárás szabályai szerint kerüljön sor. Ebből aztán az következett, hogy a nagy horderejű módosító javaslatok kezelése a gazdasági bizottság számára jelentős többletterhet jelentett. Ma már viszont az a döntő, hogy a gazdasági bizottság aktív közreműködésével előttünk fekszik egy olyan konzisztens törvényjavaslat, amely a jogért elmezési bizonytalanságok, a közraktárakra, azok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi hiányosságok megszüntetésével képes helyreállítani a megingott bizalmat, a közraktári jegy segítségével megnyugtató módon mozdíthatja elő a termelők részére a hitel megsze rzését, gondoskodva a hitelnyújtók számára a megfelelő biztosítékról. Bizonyára sokak által ismert, hogy az 1875. évi XXXVII. törvény megalkotása óta a közraktározás jogintézményét alapvetően a régi kereskedelmi törvény mai napig hatályban lévő rendelkezés ei szabályozzák. Ez alapján működnek a mai nagy és kis közraktárak. Az élet azonban túlhaladta a különben meglehetősen időtálló szabályozást. Így elkerülhetetlenné vált a kereskedelmi törvény alapelveinek felhasználásával, az ott használt megoldási módozat ok megtartásával a közraktárak működési feltételeinek újraszabályozása. A közraktározás nem pusztán az áru raktárban történő őrzését jelenti. Természetesen ezt is; de az egyszerű raktározástól megkülönbözteti az, hogy a közraktárnál megőrzésre letett áruér t cserébe az áru tulajdonosa a közraktártól jegyet kap. A közraktári jegy egyrészről bizonyítja, hogy az áru a közraktárban van elhelyezve, s ennek bemutatása után az árut a közraktár a bemutatónak köteles kiadni. Másrészt a jegy forgatásával, azaz ugyanúg y, mint a váltónál, az átruházó nyilatkozatnak a közraktári jegy hátoldalára történő feljegyzésével, az áru elmozdítása nélkül, az árut el lehet idegeníteni. És nem utolsósorban lehetőséget biztosít arra is, hogy az áru eladása nélkül kölcsönt vehessen fel az áru tulajdonosa, azzal, hogy a közraktári jegy egyik részét, a zálogjegyet a kölcsönt nyújtóra forgatja. Ezzel a kölcsönnyújtó zálogjogot nyert a kölcsön összegének erejéig a közraktárnál elhelyezett árun. Ha a kölcsönfelvevő határidőre a kölcsön össze gét nem fizeti vissza, a zálogjegy
