Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
2920 Az V. fejezet foglalkozik a közraktári ügylet m egszűnésének módozataival, a visszkereseti jog kérdésével. Továbbá foglalkozik a végrehajtás, a csődeljárás, a felszámolás során követendő szabályozásokkal, a biztosítási kötelezettségekkel. A gazdasági bizottság ennél a fejezetnél végezte a legnagyobb mun kát, mert pontosabban és hathatósabban szabályozta a fentieket, sőt két új paragrafus beiktatását is indítványozza. A VI. fejezet tartalmazza a hatályba léptetést, más jogszabályok módosítását, valamint az átmeneti szabályozást. Az átmeneti szabályozás leh etővé teszi, hogy a hatálybalépés előtti ügyletekre az 1875. évi XXXVII. törvény előírásai vonatkozzanak, de szabályozás híján azokban az esetekben, azokon a területeken, ahol az 1875. évi törvény ezt nem teszi, az új szabályok már érvényesek lehessenek és megfelelő szabályozást tudjanak biztosítani. De kiterjed arra is, hogy hogyan, mi módon alakulhatnak át a jelenleg működő közraktárak jogszerűen az új szabályozás szerinti módozatra. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy felszólalásom elején elmondtam, fo ntos és időszerű törvényt alkotunk. Az agrárium szempontjából viszont finanszírozhatósági összefüggésben alapvető törvényről van szó, mely megítélésem szerint legalább 1520 évig meghatározó és - reményeim szerint - megfelelő szabályozás lesz. Ugyanakkor e ngedjék meg, képviselőtársaim, hogy reménykedjem abban, hogy 1520 év múlva e szabályozás jelentősége csökkenni fog. Teszem ezt abban a reményben, hogy a fejlett nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is megtörténik az áru- és pénzforgalom, valamint a szerve zeti struktúrák fejlődése - gondolok itt például különböző termékpályák mellett kialakuló értékesítési és egyéb szövetkezetekre. Ezek a szervezeti struktúrák a hiteligénylést, a hitelkielégítést sokkal könnyebbé teszik, és - mint a nyugati fejlett országok ban, nálunk is - a közraktárak, a nagybani piacok jelentősége csökkenni fog. Ez egy távolabbi jövő, de nekünk a jelenben és a közeljövőben kell gondolkoznunk, ezért a T/1367. számú törvényjavaslatot és a 17. számú ajánlásban leírtakat megfelelőnek tartom, így indítványozom és javaslom az Országgyűlésnek, hogy - az SZDSZfrakció támogatásával - minél előbb szavazza meg ezt a törvényjavaslatot. Reményeink szerint hasznos lesz ez a törvény az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szólásra következik Berregi István úr, Független Kisgazdapárt; szólásra készül Keller László úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Berregi István úrnak. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök a sszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hölgyek, Urak! Egy régi mondás alapján: ki kétszer ad, az gyorsan ad..., (Derültség.) illetve ki gyorsan ad, az kétszer ad. Azt hiszem, a T/1367. számú törvényre sok mindent rá lehet fogni, de azt a legkevésbé, hog y gyorsan akar adni, hisz körülbelül hét hónapja van terítéken, és azóta hétről hétre, hónapról hónapra valamilyen szándék szerint mindig csúszott. De a lényeg az, hogy a mai naponta sikerült idehozni. A magyar jogalkotás hajdanán jelentős sikerekkel, ered ményekkel büszkélkedhetett Európában. A közraktározás jogintézménye ebből a szempontból különösen fontos és figyelemre méltó, mert - nem úgy, mint Gombos elvtársurunk mondta - nemcsak Európában, hanem a világon elsőként a kereskedelmi ügyletek egyik típus aként a magyar jog szabályozta 1875ben. A közraktári ügylet lényege az volt, hogy a kereskedő a raktárban elhelyezett áruit árverés útján vagy az árujegy átruházásával eladhatta, a zálogjegy segítségével pedig kölcsönhöz juthatott. Az említett 1875. évi X XXVII. törvény rendelkezései a mai napig hatályosak. Egy ideig mint jogtörténeti emlékek éltek, mert alkalmazásukra a társadalmigazdasági viszonyok nem adtak lehetőséget. (10.30) A megtermelt és azonnal - gazdasági vagy pénzügyi okokból - nem értékesíthet ő áru raktározási lehetősége a piacgazdaságban nem nélkülözhető. Rendkívüli előnye abban áll, hogy egyidejűleg raktározási és értékesítési gondokat is megold. A jogi szabályozás áttekintése és modernizálása ezért
