Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2838 utak, vasutak, egyáltalán a közlekedési, a távközlési hálózat, környezetvédelmi és egyéb beruházások , miként számításunk szerint - s Írorsz ág és Portugália példája ezt megerősíti - a strukturális alapokból jelentős pénzügyi támogatáshoz juthat Magyarország. Túl azon, hogy mindez jelentősen növeli Magyarország versenyképességét, hozzájárulhat életkörülményeink nagyon lényeges javulásához. Tisz telt Képviselőtársaim! Figyelembe kell venni azt, hogy itt egy folyamatról van szó, amely nem most, nem az előző ciklusban kezdődött, és nem ebben a parlamenti ciklusban fog befejeződni - hiszen már a nyolcvanas évek második felében, konkrétan 1988ban meg kezdődött ez ; az előző ciklus kormánya is sokat tett az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, a miénk is. S meggyőződésem szerint a 2000ig tartó folyamat és az azt követő alkalmazkodás is tehát több parlamenti ciklust vesz igénybe. Ebből következi k az is, hogy ez az ügy egyáltalán nem csupán a mostani kormányzaté, hanem valamennyi demokratikus erőé ebben az országban. Rendkívül fontos az is, hogy közös erővel hárítsuk el azokat az akadályokat vagy veszélyeket, amelyek gyengíthetik a csatlakozás fol yamatát. Megjelennek időnként olyan nyilatkozatok, amelyekkel nemigen lehet egyetérteni vagy mit kezdeni. Ezek közül hadd említsek meg kettőt: Az egyik arról szól, hogy ne legyünk puhák az Európai Unióhoz fűződő viszonyban a tárgyalások során. Hangsúlyozni szeretném, nem puhaságról van szó, hanem realitásérzékről. Nekünk figyelembe kell venni azokat az átalakulási jellemzőket, amelyek végigkísérik az Európai Unió következő évekbeli fejlődését. (15.10) Másfelől pedig a határozottság - amely rendkívül fontos - nem csaphat át irreális vagy kalandor követelésekbe. Miként azt sem tudom - nem tudjuk - elfogadni, ha valaki azt mondja, hogy majd a második fordulóban kerüljünk be az Európai Unióba, nem kell ezt most sürgetni. Szeretném hangsúlyozni önöknek, hogy az E urópai Unió menetrendje szerint valahol 2000re alakul ki az Európai Unió mintegy 20 fős tagsága - tehát hogy 20 ország tartozzon hozzá , és minimum ötnyolctíz év kell ahhoz, hogy újabb tagokat vegyenek fel. Magyarország létérdeke, hogy az első fordulób an bekerüljön az Európai Unióba, mert ha további hosszú évekig várnánk, az csak a nehézségeinket növelné. Ismeretes, hogy az Európai Unión belül komoly viták, nézeteltérések vannak, de - mint említettem - ezek a fejlődés kísérőjelenségei. Számunkra alapvet ő fontosságú, hogy ne csak azt mutassuk be, milyen előnyökkel jár az európai unióbeli tagság, hanem azt is, hogy milyen követelményekkel és természetesen nehézségekkel is - olyan nehézségekkel, amelyek áldozatokkal járnak, mint ahogy azt az ország pénzügyi helyzetének rendbetételére meghozott stabilizációs program is tükrözi. Meggyőződésem szerint rendkívül fontos annak a figyelembevétele, hogy az Európai Unió is sokat nyer a mi belépésünkkel; sokat nyer, s nemcsak gazdasági téren, hanem versenyképességének erősítése és biztonságának a terén is. Ismeretes, hogy az Európai Unióba való belépésről, az unióbeli tagságról a döntést követően természetesen népszavazást kérünk - tehát hogy erről népszavazás legyen Magyarországon is. Hangsúlyozni szeretném a következ őket, amelyek az Európai Unió részéről a legfontosabb követelmények a belépéshez: az Európai Unió mindenekelőtt megfogalmazza, hogy a demokratikus intézményrendszer stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok érvényesülése és a kisebbségi jogok tiszteletb en tartása, valamint védelme az alapvető feltételek közé - tehát a csatlakozás alapvető feltételei közé tartozik. Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelel. A kormány nem tett, nem is kíván és nem is fog te nni semmiféle
