Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2839 antidemokratikus lépést. Ellenkezőleg, az a törekvésünk, hogy tovább erősítsük a demokrácia, a jogállamiság intézményeit, az emberi jogok érvényesülését. De elmondhatom azt is, hogy az Európai Uniótól mint szervezettől, valamint a 15 tagállam ától egyetlen olyan bírálatot, észrevételt nem kaptunk az elmúlt hosszú hónapok során, amelyek az emberi jogok vagy a demokratikus rendszer, a jogállamiság megsértésére utalnának. Egyetlen ilyen kritika, felvetés, megjegyzés sem a tagállamok, sem a szervez et részéről nem hangzott el. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a kérdőíveken szerepel egy olyan kérdés is, méghozzá a XXII. fejezetben, amely úgy szól, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés fenntartásával hogyan á llunk - tehát válaszolnunk kell arra, hogy miben fogalmazhatók meg a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködésünk. Szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió és intézményei, tagállamai elismerik Magyarországot a tekintetben, hogy minden tőle telh etőt megtett azért, hogy jószomszédi viszonyt teremtsen a környező államokkal. Miként - azt hiszem - az se vonható kétségbe, hogy a regionális együttműködési szervezetekben - így a CEFTAban vagy akár a Középeurópai Kezdeményezés Szervezetében , azok fór umain Magyarország aktívan részt vesz. Ebből a szempontból külön kiemelten szeretnék utalni a magyarszlovák, illetve a magyarromán viszonyra. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Unió tavaly márciusban külön nyilatkozatban üdvözölte a magyarszlovák a lapszerződés aláírását, majd júniusban a Magyar Parlament által történő ratifikációt; ugyanúgy, ahogy ez év áprilisában üdvözölte a pozsonyi parlament döntését a magyarszlovák alapszerződés ratifikálásáról - ugyanakkor kifejezte bizonyos aggodalmát egyes jelenségekkel kapcsolatban is. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, hogy az elmúlt huszonkét hónap alatt jelentős előrelépés történt a magyarszlovák államközi kapcsolatokban gazdasági területen. A szlovák kormány tartotta magát ahhoz az ütemtervhez - közös elhatározásunkhoz , hogy összesen négy új határátkelőhelyet nyit meg - éppen most nyílt meg a negyedik. Megegyeztünk a Duna vízpótlása növelésének kérdésében, és kifejezetten jók a gazdasági, a katonai és egyéb kapcsolatok. Ami az alapszerződést ill eti: ma délelőtt Michal Kovác köztársasági elnök úr aláírta a magyarszlovák alapszerződést - jóváhagyta és megerősítette. Hozzá szeretném tenni: különösen fontos, hogy a szlovák kormány úgy terjesztette be az alapszerződést a köztársasági elnökhöz, hogy n em szerepelnek benne az értelmező függelékek, kiegészítések - tehát csak az alapszerződés került aláírásra. Azért is szeretném aláhúzni ennek a jelentőségét, mert ez az akaratunknak, szándékunknak megfelelően történt, annak megfelelően, amit a kormány támo gatott és amelyért vállalta a felelősséget; hiszen ez a kormány írta alá a magyarszlovák alapszerződést, és ez a koalíció ratifikálta azt tavaly júniusban. Tehát vállaljuk érte a felelősséget! Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy én a magam részéről kész v agyok tárgyalni a szlovák kormányfővel a két ország kapcsolatainak kérdéseiről, fejlesztéséről, és természetesen nem kívánom megkerülni a viszonyunkban jelentkező feszültségeket, illetve az azok feloldására irányuló készségünk, együttműködésünk kifejezését . Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy nem sajtóban megjelenő üzenetekre van szükség, hanem komoly tárgyalásra. Komoly tárgyalásra pedig akkor van lehetőség, ha nem gyűlölködünk egymással szemben, hanem valóban megteremtjük az ahhoz szükséges normális légkö rt, és oldjuk a feszültségeket. Ami a magyarromán szerződéseket illeti: nem a mi akaratunkból nem került tető alá az a négy dokumentum, amely a megbékélést szolgálta volna. Erre az évre feltehetően nem marad esély arra, hogy ezeket a szerződéseket tető al á hozzuk: most, májusban Romániában helyhatósági, szeptemberben pedig parlamenti választások lesznek. Ebben a helyzetben, ebben a légkörben román részről minden bizonnyal nehéz készséget tapasztalni és találni arra, hogy ezek a szerződések létrejöjjenek.
