Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2837 Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Valóban orsz ágos ügyről kívánok szólni, mindannyiunkat érintő kérdésről. Mégpedig arról, hogy most, 1996 tavaszán egy új szakasz kezdődött el Magyarországnak az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozása terén. Nyugodtan mondhatom, mindaz, ami ezekben a napokban történt, gyakorlatilag visszafordíthatatlanná teszi a csatlakozás folyamatát. Természetesen ennek is van feltétele, mégpedig az, hogy a társadalom, az ország továbbra is támogassa a demokrácia és a gazdaság építését. Nos, most megkezdődik az Európ ai Unió részéről Magyarország helyzetének, teljesítményének és tagsági érettségének konkrét vizsgálata. Mint ismeretes, április 26án átvettük azt a 159 oldalból álló kérdőívkötetet, amely átfogja az egész társadalmat, gazdaságot, és amelyre a válaszokat h árom hónap alatt, vagyis július 26áig kell kidolgoznunk. Nyilvánvaló, ebből is ered, hogy óriási munka vár ránk. Óriási munka, és ennek ütemtervét május 2án a kormány elkészítette és jóváhagyta. Úgy ítéljük meg - az előkészületek alapján is , hogy valam ikor július 20a és 25e között ezt a jelentést, illetve a kérdőívekre adott választ, amely a jelentés alapját képezi, a kormány július második felében jóvá tudja hagyni és el tudja küldeni az Európai Uniónak. Óriási munka, amely valamennyi minisztériumot, főhatóságot átfog, s hozzá szeretném tenni: több száz szakember közreműködését igényli. Nagyon fontos körülmény az is, hogy a jelentés alapját képező anyag kiegészül a kormányzat 1998ig, illetve 2000ig terjedő programjának bemutatásával is; tehát egy ol yan programéval, amely felvázolja Magyarország fejlődését arra az időszakra, amikorra várható a döntés a csatlakozáshoz. Mint ismeretes, az általunk kiállított kép alapján fog az Európai Bizottság jelentést készíteni, amely jelentés elkészítését követően - a kormányközi konferencia befejezését számítva körülbelül fél éven belül - kerül az Európai Unió csúcstalálkozója, csúcsértekezlete elé. Minden esélyünk megvan, hogy 1997 második felében tehát döntés szülessék a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, még hozzá 1998 első felében. Arra számítunk - és az eddigi konzultációink eredményei ezt megalapozzák , hogy valamikor 2000ig döntés születhet magáról a felvételről. Azért óriási jelentőségű ez a munka, mert most számot kell adnunk - mármint az országnak - a készségünkről a csatlakozásra, a képességünkről a csatlakozási követelmények teljesítése terén és az ország teljesítményéről. Hangsúlyozni szeretném itt, az Országgyűlésben és a közvélemény előtt, hogy ez nemzeti ügyet jelent - hiszen Magyarországnak lété rdeke, hogy korlátozások és akadályozások nélkül hozzáférhessen a világ legnagyobb fizetőképes kereslettel rendelkező egységes szervezetéhez és piacához. Olyan szervezethez akarunk csatlakozni, ahol szabadon áramlanak a tőke, az áru, a munkaerő, a kulturál is, a tudományos értékek és vívmányok; más szóval: ahol a tagállamok között teljes mértékben átjárhatóvá, illetve képletessé válnak a határok. Nyugodtan mondhatom azt is, hogy ez a csatlakozás megalapozza Magyarország fejlődését, a modernizációt és a polgá rosodást. Hadd említsek két országot mint példát: Írországot és Portugáliát. Írország 1973ban lett az Európai Közösség - akkor még közösség - tagja, Portugália 1986ban. Az ő akkori mutatóik a csatlakozás idejében körülbelül hasonlóak voltak, mint a miein k, jóllehet fejlettebb volt, kiépült volt a piacgazdaság. Írország a csatlakozást követő első időszakban megalapozottan évi 22,5 százalékkal tudta növelni a nemzeti bruttó termék volumenét, és az utolsó nyolc évben pedig évi 5 százalékkal tudta növelni az ország gazdasági teljesítményét. Írországban ötszörösére nőtt az EUtagság alatt az export; Portugáliában pedig 1986tól napjainkig megkétszereződött az egy főre jutó GDP, tehát a nemzeti bruttó termék összege. S mindkét államban óriási expanzió következe tt be az exportteljesítmények terén. De ami különösen fontos, hogy mindkét államban, amelynek adottságai közeliek a miénkhez, egy nagy strukturális átalakulás ment végbe. Olyan strukturális átalakulás, amely megfelel a mai európai, sőt a világpiaci, a vilá ggazdasági követelményeknek. S a nagy gazdasági fejlődéssel és az átalakulással összhangban lényegesen javultak az életkörülmények, lényegesen javultak az életminőség elemei és feltételei. Rendkívül fontos Magyarország számára a csatlakozás abból a szempon tból is, hogy hozzá tudunke járulni, részt tudunke venni az Európai Unióban kimunkált fejlesztési programokban -
