Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
2625 A vadászat a vadgazdálkodás része. Ahhoz, hogy a vadászterületen élő vadállomány a szükséges mennyiségi és minőségi szinten fennmaradjon, a vaddal gazdálkodni kell. Ez a vadászat egyik alapvető feltétele. Tehát a vadászati jog gyakorlása egyben a vadgazdálkodási kötelezettséget is jelenti. A vadászterületet elsősorban ökológiai egységként kell figyelembe venni az ott lévő flórával és faunával egyetemben. (18.40) Határainak kialakításánál pedig tekintettel kell lenni az ott élő vadpopulációk elhelyezkedésére és mozgására." Az 1945 előtti időkben a vad tulajdonjoga és a vadászat joga a földtulajdonhoz kötődött. Törvény által előírt vadgazdálkodási kötelezettség nem létezett, a vad védelmét vadászati idényekkel, korlátozá sokkal és tilalmakkal próbálták megoldani. Az önálló vadászterület legkisebb határa 250 hektár volt. Ezek a kis vadászterületek nagyságuknál fogva a vadgazdálkodásra alkalmatlanok voltak, csak vadászni lehetett rajtuk, azt is csak ideigóráig, ugyanis a re ndszeres vadászat a terület kizsarolásához vezetett, vagy a vad a rendszeres zavarás hatására, kíméleti terület, pihenőhely hiányában egyszerűen elmenekült. (Mészáros Béla: Hova?) Az 1945 előtti időkben példás vadgazdálkodást, vadállományminőséget és reko rdterítéket csak az 56 ezer katasztrális holdtól kezdődő nagyságú közép- és nagybirtokok produkáltak. A mai vadgazdálkodás ekkor vált méltán világhírűvé. 1945 után nem véletlenül lett a vadászterület nagysága minimálisan 5000 katasztrális holdban, az egy főre jutó vadászterület pedig legalább 250 hektárban meghatározva. Hogy egy ma élő vadász véleményét is említsem, a jászladányi vadásztársaság elnöke, Szöllősi János úr leveléből idéznék: "A törvényjavaslatról összességében annyit, hogy az általunk ismert négyöt törvényjavaslat közül, már ami eddig az ideig megjelent, a legéletképesebb, és elsősorban a vad érdekeit szolgálja. A mi álláspontunk is az, hogy a vadnak állami tulajdonban kell maradni. Nem értünk egyet a vadászterület mértékének 500 hektárra val ó csökkentésével. Ilyen kis vadászterületen vadászni lehet egy ideig, de vadgazdálkodni nem." Végül a Magyar Vadászati Kollégium minden parlamenti párthoz küldött leveléből szeretnék idézni: "További félreértések elkerülése és az önök objektív döntésének e lősegítése érdekében engedjék meg, hogy a Magyarországon működő hét érdekképviseleti szerv közül hatnak a Magyar Vadászati Kollégium elnevezésű tanácsadó szervezetnek a nevében mondjam el ezt a véleményt a vadászterület nagyságáról. Vadgazdálkodni és enne k eredményeként vadászni csak szakmai szempontok alapján kialakított és meghatározott nagyságú vadászterületen lehet. Ez a területnagyság nyilván vadfajonként különböző, ugyanakkor egy minimális területnagyságot rögzíteni kell. Miután a vadászterület szüks égszerűen a vad védelmének legkisebb területe is, megítélésünk szerint a minimális területnagyság 3000 hektárnál kisebb nem lehet. Vadat elejteni lehet pár száz hektáron is, akár 200 négyszögöl nagyságú területen is, de ez áttekinthetetlen és tervezhetetle n volta miatt a vadállomány sorsát megpecsételné." Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az általam felsorolt idézetek, ismerve a vadászati törvényjavaslat koncepcionális meghatározásait, azt bizonyítják, hogy a törvény előkészítése során a törvénye lőkészítők igyekeztek jó kompromisszumokat kötni, igyekeztek bevonni az érdekelteket a koncepcionális kérdések megfogalmazásába és jelen pillanatban egy, az érdekeltek nagyobb része számára elfogadható törvényjavaslatot sikerült megfogalmazni. Ez természet esen nem örök időkre szól, hanem mindaddig érvényben maradhat, amíg az érdekeltek helyzetében nem áll be változás, amíg az érdekeik ennél jobb törvényt nem kívánnak. Addig is javaslom, hogy ezt a törvényjavaslatot a szükséges módosításokkal együtt az Orszá ggyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Schamschula György független képviselő úrnak.
