Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 23 (168. szám) - Mező István (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "A tiltott önkényuralmi jelképek használatáról" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MEZŐ ISTVÁN (MSZP):
2537 Végezetül harmadszor: terveze a miniszter úr, és milyen intézkedéseket a különválással kapcsolatos szavazás körülményeinek tisztázása tárgyában? Várom miniszter úr válaszát. (T aps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen a Belügyminiszt érium figyelemmel kíséri Zamárdi és Szántód sorsát, és ezen belül figyelemmel kíséri a szétválással kapcsolatos kezdeményezések ügyét is. 1991ben, '95ben volt népszavazás. Mindkét alkalommal érvénytelennek nyilvánította az önkormányzat a döntést. '91ben és '95ben is Alkotmánybíróságon támadták meg az ügyet. Az első alkalommal '91ben hozott döntést az Alkotmánybíróság, ezután a képviselőtestület újabb határozatot hozott, amelyben szintén érvénytelennek nyilvánította ezt a népszavazást. Ezt egyébként az Alkotmánybíróság újra felülvizsgálta, de most már nem vonta kétségbe - bizonyos elemeinek kivételével - a határozat egészének a helyességét. 1995ben hasonló eset történt, a népszavazást az önkormányzati képviselőtestület érvénytelennek nyilvánította. A felek valóban az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság döntéséig azonban a Belügyminisztériumnak semmilyen cselekvési lehetősége nincsen. Ami a szétválást illeti, a szétválás alapvető feltétele az érvényes és eredményes népszavazás. Itt a prob léma éppen ott van, hogy az Alkotmánybíróság döntése hiányában nem lehet azt mondani, hogy van egy érvényes és eredményes népszavazás. Ha ez megtörténik, abban az esetben a törvény megfelelő módon szabályozza a szétválás lehetőségeit. Ebben az esetben egyé bként meg lehetne akkor vizsgálni, hogy a törvényi előírások szerint vajon rendben vane a szétválás, és ha igen, akkor semmilyen törvényes akadálya a szétválásnak nem lenne. Ehhez azonban érvényes és eredményes népszavazásra van szükség. Ezt az Alkotmányb íróság döntése után lehet vizsgálni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormány pártok padsoraiban.) Mező István (MSZP) - az igazságügyminiszterhez - "A tiltott önkényuralmi jelképek használatáról" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mező István úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek, "A tiltott önkényuralmi jelképek használatáról " címmel. Megadom a szót Mező István képviselő úrnak. MEZŐ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Parlament 1993ban törvényt fogadott el a tiltott önkényuralmi jelképek használatáról, mely kimondja, hogy aki horogkeresztet, SSjelvényt, nyilaskeresztet, ötágú vörös csi llagot, sarlókalapácsot használ nagy nyilvánosság előtt, vagy közszemlére tesz, az vétséget követ el, és pénzbírsággal sújtandó, de nem büntetendő az, aki ezt oktatási, ismeretterjesztési vagy művészeti céllal teszi. Borsod megyében van egy kisközség, aho l még ezer fő sem lakik - Sajóvelezdnek hívják ezt a községet , ahol a helybeli kocsmáros összevásárolt több kiló szovjet kitüntetést, és azzal tapétázta ki a kocsmája falát. Tette mindezt ismeretterjesztési céllal, lévén, hogy a kocsmát úgy hívják: "Leni n
