Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
26 meg kellett változtatni szokásokat és törvényeket, életmódot és ideákat. Európa népei félelemmel vegyes id egenkedéssel fogadták a magyarságot, nem gondolva, hogy a népvándorlás új hullámával érkezettek hullámtörőjét képezik majd minden továbbinak, eltorlaszolva az akkori Európa Ázsia felé még nyitott délkeleti kapuját. Annál kevésbé remélték ezt, hiszen egy fé l évszázadon át kalandozó, zsákmányszerző magyar portyázók dúlták falvaikat, sarcolták városaikat, törték meg kolostoraik csendjét. A magyarság vezetői, fejedelmei az egyre kockázatosabb kalandozásokat megtiltva, csillogó kincsek helyett nyugati ismeretek szerzésére ösztönözték híveiket; az európai életforma meggyökereztetőit befogadva a földművelést és a letelepedéssel együtt járó minden iparkodást szorgalmazva lehetővé tették, hogy a keleti pogányságot nyugati kereszténységgel felváltó magyarság betagolód jék az európai nemzetek családjába és bebizonyítsa államalkotó képességét. Ennek az átalakulásnak beszédes jelzője, hogy a honfoglalás 1100 éves évfordulója egybeesik az iskolateremtő Pannonhalmának millenniumával, és hogy az ez évi ünnepségek szinte össze érnek államalapításunk 1000. évfordulójának közeledtével megszervezendő újabbakkal. Ez az alkalom ugyanakkor lehetőség arra, hogy ne csak befele ünnepeljünk, hanem megmutassuk magunkat a világnak. Nagy lehetőséget hordozott volna az expó megrendezése. Törv énybe iktatott tervét az évfordulóhoz méltó világkiállítás megrendezésére - az MDF és más ellenzéki pártok tiltakozását elhárítva - derékba törte a koalíciós kormányzat kényszerű takarékosságnak minősített szűkkeblűsége és szűklátókörűsége. (16.50) Kövessü nk el mindent azért, hogy az a világ, amelyhez tartozni szeretnénk, ismerjen meg minket, eredményeinket, múltunkat, képességeinket és mindent, amire büszkék vagyunk, mindent, amit szeretnénk elérni. Ahhoz azonban, hogy értékeinket, törekvéseinket hitelesen be tudjuk mutatni, mindenekelőtt vállalni kell magyarságunkat. De hogyan értékeljük az olyan jelenségeket, és hogyan értékelje a világ, hogy a január 18i nyitó rendezvényeken, sem az Országházban lezajlott ünnepi emlékbizottsági ülésen, sem az operaházi nyitó hangversenyen egyetlen magyar zászlóra sem futotta a rendezők jóvoltából, de itt az ország házában még a Himnusz eljátszására vagy eléneklésére sem. A mi dolgunk, hogy félreérthetetlenül kijelentsük: hazát szerző, a magyarságot európaivá avató honfog lalásunk ünnepe nem a pártoké, legkevésbé a kormányzaté, hanem minden magyar polgáré, aki a közélet fórumain, családja körében és lelke mélyén akarja (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és képes felidézni a hajdan volt ős i emléket, aki teszi, amit tehet nemzetért a jelenben, mert múltját ismerve bízik jövőjében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN J ÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A millecentenáriumi ünnepségekkel kapcsolatban legalább két dologra fel kell hívni a figyelmet. Az egyik, hogy vajon helyesen teszie Magyarország kormányzata, hogy amikor az 1100 éves ünnepségsorozatot megrendezi, akkor egyben nem kezdeményezi a magyarság honfoglalás előtti történelmének felderítését, (Zaj a bal oldalon.) hanem egész egyszerűen a nyitó ünnepségen (Zaj a bal oldalon.) arra való utalással söpri le az ezzel kapcsolatos gondolatokat, hogy azok tudományt alanok. Hogy mennyire nem azok, hadd utaljak arra, hogy nemcsak a Kisgazdapárt történelemszemléletében jelenik meg a magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását megelőző történelmének időszaka, megjelent az most a Demokrata Fórum felvezetésében is. De ha h elyes, ha helytelen ennek a ténynek az értékelése, azzal mindenképpen egyet kell értenünk, hogy elfogadhatatlan a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek az az eljárása, amely a
