Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 22 (167. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2387 Tehát ez az az eljárási probléma, amin a bizottság fennakadt és igen sokáig foglalkozott vele; végül is megállapításait a jelentésben közzétette. Február 16án már korrekcióval - és ekk or állt helyre tulajdonképpen az a helyzet, hogy a törvényeknek megfelelő formában történik a tranzakció - a Pénzügyminisztérium az ÁV Rt.vel kötött megállapodást, illetőleg az ÁV Rt. külön a Budapest Bank Rt.vel. Ebből, tehát a két megállapodás közötti problémából alakult ki ez a számviteli probléma is, amelyet itt a Házban már ismertettek - erre én nem akarok részletesen kitérni. Úgy gondoljuk a bizottság részéről, hogy ezt mindenképpen a Pénzügyminisztérium elé kell utalni, és akkor ott kell a megfelel ő korrekciót kialakítani. A bizottság ellenzéki tagjaként én magam is aláírtam egy módosító indítványt, amellyel a tisztelt Ház előtt fekvő határozati javaslatot kívánjuk korrigálni, ennek az elfogadását ajánljuk. Itt nagyon röviden arról van szó , hogy ott kell javítást eszközölni a bizottság által benyújtott indítványhoz képest, hogy a tőkejuttatás közvetlen költségvetési kihatással nem jár. Itt szükségesnek tartjuk a "közvetlen" szó beszúrását, továbbá szintén szükségesnek tartjuk a "közvetlen" szó beszúrását ahhoz a mondathoz, hogy a tőkejuttatáshoz a Budapest Bank vezetőségének anyagi érdekeltsége nem fűződött. Ugyanis itt nyilvánvaló dolog, hogy a közvetlen anyagi érdekeltségről lehet csak szó. Javaslatunk szerint a 2. pontot el kellene hagyni , mert egy országgyűlési határozatban tulajdonképpen nem tartjuk szükségesnek kimondani azt, hogy végül is a tőkejuttatás végső formájában megfelelt a hatályos jogszabályoknak, és itt be van szúrva egy gondolatjeles kivétel, hogy "a végrehajthatatlan megál lapodás kivételével". Ezt mi zavarónak tartjuk egy országgyűlési határozatban megjelentetni, ezzel tulajdonképpen a határozati javaslatnak nem kell foglalkozni, ott van a jelentés, abban le van írva, hogy ez hogyan történt, és abból le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Végül szükségesnek tartjuk a határozati javaslatba azt is beleírni - ami tény , hogy az értékpapírtörvényt is megsértették. Továbbá azt, hogy a tőkejuttatás során az ügyiratkezelési rend megsértése miatti felelősség megállapítása is felmerülhet; az természetesen a kormányzat felelőssége, hogy ennek a megvizsgálása után milyen lépéseket tesz. Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy ennek a bizottságnak a működésére szükség volt, és az rávilágított bizonyos eljárási problémák meglétére, de u gyanakkor a közvélemény felé is megadta azt a tájékoztatást, ami szükséges volt. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kért és kap lehetőséget Sepsey Tamás, Magyar Demokra ta Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is fel kívánok ebben az ügyben szólalni, úgyhogy csak egyetlenegy momentumra hívnám fel a figyelmet. Az 1994. december végi megállapodás valóban alk almatlan volt bármilyen joghatás kiváltására. A büntetőjogból szeretnék egy hasonlatot hozni: a büntetőjog is ismeri az alkalmatlan kísérlet fogalmát, mert például egy halott embert nem lehet még egyszer megölni. Ebben az esetben azért tudnám ezt a hasonla tot alkalmazni, mert '94 decemberében, az utolsó előtti napon valamit kellett csinálnia a Pénzügyminisztériumnak, kitaláltak valamit, és utólag aztán '95 februárja körül kiderült, hogy az nem alkalmas semmiféle olyan tranzakció fedezésére, amit ennek szánt ak az illetők. Valamit azonban csinálni kellett, mert a Budapest Bank '94es mérlegét pozitívra kellett volna hozni, hogy ne derüljön ki egy világra szóló botrány. Ennek tudható be, hogy az elmúlt vitanap során is oly módon próbálták egyesek magyarázni a k ettős könyvelést - azt, hogy a tőkejuttatás a Budapest Bank mérlegében '94ben szerepel, az ÁV Rt. mérlegében pedig '95ben , hogy a '94es mintegy tőkejegyzés volt, ezért megfelel a szabályoknak, hogy '94ben szerepelteti ezt a Budapest Bank.
