Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Személyi javaslat: - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
2341 van szó. Kérem a kormánypárti képviselőket is, hogy újra gondoljuk meg, bizottsági módosítással, valami kompromisszumos megoldással próbáljuk biztosítani a hivatásos állománynak ezt az alapvető körülményt, amely a munkatörvénykönyvvel is szinkronban lenne. Kö szönöm szépen a türelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Sebők János képviselő úrnak, MSZP. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatom azt tartalmazza, hogy a 81. § (1) bekezdése maradjon el. Ugyanis véleményem szerint nincs szükség arra, hogy törvényben általánossá tegyük, hogy a nyugállományba helyezéssel egyidejűleg a hivatásos állomány tagját előléptethessék. Nem tudtam le ellenőrizni természetesen, de nem hiszem, hogy a világon van olyan ország, ahol így az általános előléptetést törvénybe iktatnák. Erre a miniszternek - másképpen - mindenkor megvan a lehetősége, amire ki fogok térni. Nem hiszem, ugyanis ez sok problémával járna. Az első probléma véleményem szerint az, hogy ez a rendfokozat tekintélyének lejáratását eredményezné. Mondok önöknek számokat, amelyeket akár háromszorosávalnégyszeresével megszorozhatnak, hogy a valóságot kapják. De csak a példa kedvéért számokat mondok. (19.10) Ha mondjuk van száz alezredesünk, mondja meg már nekem valaki, miért kell abból ötvenet ezredessé előléptetni? Vagy ha van ötven ezredesünk, miért kell abból huszonötöt tábornokká előléptetni? Vagy ha van húsz különböző rendfokozatú táborno k, abból miért kell tízet még magasabb rendfokozatba kinevezni, természetesen a nyugállományba helyezés előtt? Ez volt a másik oldala. A harmadik oldala: mivel ez általános a törvényben, egész biztos, hogy a százból a másik ötven vérig sértődne, hogy ő mié rt nem, a másik huszonöt és a másik tíz ugyanígy. De ezeknek a parancsnokai is sértődékennyé válnának, hiszen ő felterjesztette, miért nem léptették elő? De még egyszer hangsúlyozom, erre így semmi szükség nincs, hiszen a törvényjavaslat 80. § (2) bekezdés e a miniszterek számára mindenkor lehetővé teszi a soron kívüli előléptetést, akár még nyugállományba helyezés előtt is, ha az illető megfelel azon feltételeknek, amelyeknek természetesen meg kell felelnie ahhoz, hogy valaki egy magasabb rendfokozatba elől éphessen. De általánossá tenni véleményem szerint ezt sehol nem szabad, ezért javaslom, hogy fogadják el e szakasz (1) bekezdésének törlését. Egyébként, ha jól emlékszem, ez volt a javaslata Lányi képviselőtársamnak is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. A 218. ajánláspontban elfogadta az előterjesztő azt a javaslatomat, hogy a meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomás ára kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ugyanakkor a 202. ajánlási pontban azt javasoltam, hogy ne csak ellenőrizzenek és a követelményeknek való eleget tevést - rossz magyarsággal - vizsgálják, hanem segítsék megőrizni a fizikai alkalmasságot, illetve adjanak feltételeket a fejlesztéshez. Tudniillik, ha csak ellenőrzünk és nem teszünk lehetővé olyan fejlesztési eszközöket, módszereket, időt, amivel a katona fejlesztheti fizikai alkalmasságát, akkor itt ellenmondás van. Tehát egyr észről kitűzünk - hozzáteszem - nagyon helyesen alkalmassági kritériumokat, másrészt elvileg sem ismerjük el azt, hogy ezen követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni, ha a fejlesztést is lehetővé tesszük. Tehát ezt az ellentmondást akkor lehetne feloldan i, ha a 202. pontban az előterjesztő elfogadná a javaslatomat. Köszönöm.
