Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
2243 Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A piacgazdaság természetes létformája a verseny. Az állam alkotmányos kötelessége, nemzetközi kötelessége, hogy a piacgazdaságnak ez a létformája maradéktalanul érvényesülhessen. Ebből kiindulva nem tekinthetjük véletlennek, hogy 1990 őszén az újonnan megválasztott Országgyűlés szinte első törvényalkotási lépései közé került a versenytö rvény elfogadása, amely korábban már előkészített állapotban volt. Természetesen azért, hogy a piacgazdaság kibontakozásához szükséges jogi feltételeket, a verseny jogilag szabályozott formáját és minden olyan magatartás eltiltását, amely a tisztességes ve rseny számára nem megfelelő, egy egységes szabályozásban ötvözze. Közel hat esztendő telt el, tisztelt képviselőtársaim, 1990 novembere óta, és most ismételten az Országgyűlés elé terjesztem a kormány nevében a tisztességtelen piaci magatartás és versenyko rlátozás tilalmáról szóló, átfogó, új törvényjavaslatot. Mi indokolja és mi tette szükségessé, hogy hat esztendő után az Országgyűlés ismét napirendjére tűzze ennek a fontos törvénynek a tárgyalását? (10.10) Az okok és az indokok elsősorban a gazdaság vál tozásaiban keresendők. Felesleges részleteznem azokat a változásokat, amelyek 1990től a magyar gazdaság átalakulását jellemezték. Nyilvánvalóan a vállalkozások kiterjedése, az állam külkereskedelmi monopóliumának jelentős visszaszorítása és megtörése, a n emzetgazdaság egészének nyitottabbá válása, a piac szerkezetének átalakulása a privatizáció nyomán, és ennek következtében a külföldi vállalkozások megjelenése Magyarországon - olyan volumenű változásokat eredményeztek, amelyek indokolják, sőt szükségessé teszik az 1990 novemberében elfogadott törvény újraalkotását. Alátámasztják az új szabályozás indokoltságát a joggyakorlat tapasztalatai és tényei is. Nem utolsósorban, tisztelt képviselőtársaim, az indokok felsorolásánál nagy jelentőséggel és nagy hangsúl lyal kell említenem azokat a kötelezettségeinket, amelyeket elsősorban az európai megállapodásban, az Európai Közösséggel kötött megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvényben foglaltak össze, amely külön felsorolja - és a jogharmonizáció egyik nevesített , fontos területeként jelöli meg számunkra - a versenyjogi szabályozás továbbfejlesztését. Ez nem pusztán elvi követelmény, tisztelt képviselőtársaim. Arra kell gondolnunk, hogy ezekben az években - és ebből a szempontból különösen nagy fontossága van a ha rmonizációnak - a jog által olyan feltételeket kell megteremtenünk Magyarországon, amelyek a magyarországi gazdasági folyamatokban részt vevő külföldiek számára olyan jogi környezetet teremtenek és biztosítanak, amely az Európai Közösség országaiban már ál talánossá és elfogadottá vált. Egyben ugyanez a szabályozás segítheti elő a magyar vállalkozók, vállalatok eredményesebb adaptálását az európai piac nemzetközi követelményeihez. Tehát nagyon egyszerűen, képviselőtársaim, arról van szó, hogy a külföldi váll alkozók érezzék otthonosabban magukat Magyarországon, azért, mert a szabályozás megfelel az európai standardeknek, és a magyar vállalkozók piacképessége növekedjék azáltal, hogy olyan feltételeknek kell eleget tenniük, amelyek a verseny szabályait európai szinten határozzák meg. Ezért támaszkodtunk a törvényjavaslat előkészítése során nagyon részletesen azokra a közösségi jogszabályokra és a közösségi joggyakorlatban kialakult megoldásokra, amelyek ma már a versenyjog szabályozása szempontjából irányadóak é s mérvadóak. Fölhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ha alaposan áttanulmányozzák a törvényjavaslatot, a törvényjavaslathoz fűzött indoklást, akkor ott mintegy 18 ilyen közösségi szabályt, illetőleg a közösségi joggyakorlatból származó megoldást találhatnak. A versenyjog, tisztelt képviselőtársaim, klasszikusan két nagy területet foglal magába, történeti fejlődésére is tekintettel. Az első terület - az első része, mondhatnám így is, fejlődését tekintve a versenyjognak - elsősorban a tisztességtel en verseny elleni joganyag kialakulásában jelölhető meg; tehát azok a szabályok, amelyek az állami közreműködéssel a tisztességtelen versenymagatartást
