Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2192 Az Alkotmánybíróság is utalt rá, de minduntalan arra tetszenek hivatkozni, tisztelt kormánypárti képviselők - és ez egy kicsit feleleveníti bennem azt, hogy a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény módosítása során is mindig az A lkotmánybíróságra hivatkoznak akkor, amikor az Alkotmánybíróság döntéséből nem következően bővíteni akarják a kárpótlandók körét , hogy most is az Alkotmánybíróság az a fórum, amelyre lehet hivatkozni, hogy miért így akarjuk csinálni - holott az Alkotmány bíróság nem mondta, hogy így kell csinálni. Meg kell vizsgálni mindazokat a jogszabályokat, amelyek az élettársi viszonyhoz jogkövetkezményeket fűznek, hogy valóban indokolte mindegyiknél a megkülönböztetést eltörölni, vagy vannak olyanok, ahol azt fönn k ell tartani. A kormány is egy ilyenfajta sugallatot tesz, amikor azt mondja, hogy jogszabály - és ez a polgári törvénykönyv értelmezése alapján vagy törvény vagy kormányrendelet - szűkítheti ezt az élettársi fogalmat. Igen ám, de ha eleve nem szűkítem, kés őbb nagyon nehéz lesz szűkíteni, mert akkor szerzett jogokat fog sérteni. Tehát akkor lett volna azért teljes a kormány előterjesztése jogtechnikai szempontból, ha mindjárt idehozza azokat az egyéb jogszabálymódosításokat, ahol az élettársi fogalomban fön n akarja tartani a megkülönböztetést, és ennek az alkotmányos indokai is megvannak. A kormány ezt a lehetőséget fönntartja magának, de abban a pillanatban, hogy az Országgyűlés elfogadja ezt a módosítást, megkülönböztetés nélkül, utólag már nem lesz indoka a megkülönböztetést megtenni. A jövőre nézve lenne csak lehetőség, de miután ez a fajta jogviszonykör véleményem szerint lefedett, a büntetőeljárási törvénytől kezdve egészen az államigazgatási eljárási törvényig, a polgári törvénykönyvtől egészen a bünte tő törvénykönyvig, utána nincs nagyon módosítási lehetőség. Ezt jobb lett volna, ha előre megfontolja a kormány, és egységesen beterjeszti ezeket az elképzeléseket, mert különben ez a fajta különbségtétel teljes mértékben indokolatlan. Hozzá kell tennem eg yébként, ha elfogadjuk azt az álláspontot, hogy ez egy alapjogi kategória, akkor viszont alkotmányjogilag tiltakozni kell az ellen, hogy egy kormányrendelet tehessen alapjogi megkülönböztetést és kormányrendeletre bízná a kormány, hogy élettársak jogviszon yán azonos neműeket vagy különneműeket lehessen érteni. Ez egy nagyon helytelen jogi megközelítés, és akkor a kormányrendeletet ki kellene vonni ebből a körből, és abban az esetben csak törvény tehessen ilyen megkülönböztetést. Igen tisztelt Képviselőtársa im! Az élettárs fogalma - és ebben azért egy kicsit vitatkoznék Szájer József képviselőtársammal - az egyik legvitatottabb fogalom a gyakorlatban, mert az élettársi közösség fönnállásának nincsenek olyan könnyen kézzelfogható bizonyítékai, mint a házasságn ak; tudniillik valaki vagy kötött házasságot és van róla okirata, házassági anyakönyvi kivonata, vagy sem. Az élettársaknál - és azt hiszem, gyakorló jogászok ezt tudják tanúsítani - igen hosszadalmas bizonyítási eljárásokat követően állapítja meg a bírósá g, hogy állotte fönn élettársi vagyonközösség, vagy nem állott fönn élettársi vagyonközösség. E tekintetben megint azt kell mondani, hogy az alkotmánybírósági határozat egy kicsit nem veszi figyelembe az élettársi közösség polgári törvénykönyvben rögzítet t fogalmát. Tudniillik az alkotmánybírósági határozat 3. pontja arról szól, hogy "ellentétesek az alkotmánnyal azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelességeket állapítanak meg". Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a fogalommeghatározásból a polgári törvénykönyv sem korábban, sem most nem tartalmazza a szexuális kapcsolatot, és nem tartalmazza az élettársi kapcsol at nyilvános vállalását. Itt olyanokat ír elő az Alkotmánybíróság, amelyek a bírói gyakorlat alapján nem képezték az élettársi közösségnek a kizárólagos fogalmi elemét. (18.40) Most nem kívánom bírósági határozatokkal untatni a tisztelt Házat, de ha megnéz zük a polgári törvénykönyv magyarázatának az élettársi közösségre vonatkozó részét - elég terjedelmes , ott idéznek olyan legfelsőbb bírósági határozatot, ahol a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel rámutatott arra,
