Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi bizottság elnöke:
2184 Miként védi a Magyar Köztársaság a házasság és a család intézményét az azonos neműek életközösségének törvényesítésével, amikor a társadalom és fejlődésének alapja nem a természet elleni fajtalanság, hanem az em beri természet biológiai adottságaiból folyó, az emberiséget fenntartó, különneműek természetes nemi kapcsolata, együttesen a család. Miként alakul annak a leánygyermeknek a nevelése, akit a bíróság a házasság felbontása esetén a más férfivel természet ell en fajtalanságban egy másik férfivel együtt élő apánál, vagy a fiúnak, akit a bíróság ítélete szerint egy másik nővel együtt élő anyjával él együtt? Ezek vonatkozásában milyen megoldást kínál a jelenlegi törvény? Ezek a problémák olyan életszerű problémák, amelyeknek megoldását a törvénytervezetnek feltétlenül biztosítania kellett volna. Vajon a javaslat készítője felmértee ennek társadalmi hatásait? E körben, ellentétesen a javaslat indokolásával - 4. oldal második bekezdés - igenis döntő jelentősége van a hozzátartozók és a fajtalankodásban élő élettársak nemének. A javaslat indokolása szerint az "alkotmány 70/A §ába - a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó rendelkezésbe - ütköző megkülönböztetés, ha a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közö sségben együtt élő személyek közül az azonos neműekre a jogszabály nem vonatkozik. Feltéve, hogy a jogszabályok az élettársakra nézve olyan jogokat, illetve kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek tekintetében nincsen jelentősége annak, hogy az élettárs i viszony különböző személyek között áll fenn." Ha viszont döntő jelentősége lehet a gyermekelhelyezés tekintetében a gyermekek és az együtt élők nemének, úgy a házasságon kívüli együttélés, a különneműek kapcsolatának a Ptk. 684. §ának b) pontbeli jelenl egi szabályozása nem sértheti az alkotmány 70/A §ában írt diszkrimináció tilalmát. A javaslat indokolásában a 4. oldal első bekezdése és a második bekezdés utolsó mondata között tehát feloldhatatlan ellentmondás áll fenn. Nem lehet eltekinteni továbbá att ól a természetjogi felfogástól, hogy büntetőjogi határt súroló, bűncselekmény elkövetését megkönnyítő magatartásforma, az élettársi kapcsolattá szépített természet elleni fajtalanság, még törvényi rendezés esetén is egy olyan erkölcstelen állapotot teremt, amely a társadalom létét is veszélyeztetheti, és így e körülmény a jogalkotás áthághatatlan korlátjaként jelentkezik. Nemzetünk létszámcsökkenése, az alsó középosztály megélhetési lehetőségének apadása, a szociálisliberális kormány újabb antiszociális jo galkotása egyáltalán nem indokolja a nemzet gyarapodását továbbra is gátló jogszabály megalkotását. Ilyenformán a Kisgazdapárt álláspontja abban összegezhető, hogy ezt a törvénytervezetet semmiképpen nem fogja támogatni, de álláspontom szerint helyesebb vo lna ezt az előterjesztőnek visszavonni és olyan módon megalkotni, amely nem sértené a családjogot, és nem sértené az ízlést, az etikát és a közerkölcsöt sem. Mert véleményünk szerint ez a törvény megalkotása esetén mindezekkel a hibákkal rendelkezik. Köszö nöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Őt követi majd Szájer József, a Fidesz részéről. Elnézést, mielőtt megadnám a szó t Szigethy István képviselő úrnak, kétperces reagálásra kért és kap lehetőséget Gellért Kis Gábor, az emberi jogi bizottság elnöke. GELLÉRT KIS GÁBOR , az emberi jogi bizottság elnöke : Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem lepett meg K. Csontos Miklós felszól alása és a Kisgazdapárt felfogása ebben az ügyben. Nagyon érdekes: amikor arról beszélünk, hogy a mi kultúránk alapja a zsidó, görög, római előzmény, ebből egy szeletet emel ki K. Csontos Miklós. Az Ószövetség egyes passzusait idézte, amely kétségkívül a f ajtalankodásról szól, mint az egyneműek szerelméről, és ezt büntetni, megkövezni rendeli - ha mai jogi kifejezéssel akarnék élni.
