Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2185 De hát ha már más kulturális alapja is volna a mai kultúránknak, emlékezzünk az ógörögökre. Nem feltétlenül kell követni őket. A görögöknél Szókratész, Platón idejében a férfiak közötti szerelmet tartották az isteni szerelemnek. (18.00) Nem fontos ezt követni, kérem szépen... (Dr. Gáspár Miklós: Ez volt a dekadencia!) Lehet, hogy dekadencia, ez akkor a görög dekadencia volt, de a nnak a kultúrának egy része! Én egyetlen dologra szeretnék rámutatni ezzel a kifejezéssel: a fajtalankodással kapcsolatban, amelyet aztán természetesen átvesz a keresztény, katolikus egyház is, és végigvonul a polgári történetíráson - ahogy ezt K. Csontos Miklós is mondta , átveszi a két világháború közötti joggyakorlat, sőt, a vallási felhangok nélkül átvette a kommunista rendszer is, és éppen úgy büntetni rendelte, végestelen végig, egészen a hetvenes évek végéig, mint ahogy ez korábban történt. Nem hisz em, hogy itt, a demokratikus parlamentben bármelyikünknek célja lehet a visszatérés egy olyan joggyakorlathoz, amely teljességgel idegen a demokratikus felfogástól. A különbözőség tisztelete - nem a másságé, a különbözőségé! - igenis bele kell férjen a mi felfogásunkba is, különösen akkor, ha - mint ezt az államtitkár asszony nagyon képletesen kifejtette, ellentétben azzal, amit a képviselő úr mondott - nem sérti a családjogi törvényt, a családok épségét ez a törvényjavaslat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces viszontválaszra kap lehetőséget K. Csontos Miklós, Független Kisgazdapárt. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy a magyar jogfejlődés mindig az élen járt; nekem azt mondták annak idején Párizsban, hogy micsoda klasszikus joga van ennek a barbár országnak... Igen, ha a klasszikus jogra gondolok, a római jogot lehet kiindulási alapként felfedezni ennek kapcsán mind a magyar, mind a francia jogban. De ez nem jelenti azt, hogy az egész Európában csak kivételként ismert szabályozás felé kellene nekünk haladnunk, és azt a szabályozást kellene követnünk! Ez nem belépés Európába, nincs ilyen jogharmonizáció! El tudom ismerni és el is ismerem azt, hogy emberi jog ez, de ne itt és ne ilyen módon kerüljön szabályozásra, hogy az élettársi kapcsolattal, amelyből gyermek származik, egyenjogúvá tegyük ezt a jogintézményt! Ezt a jogintézményt be lehet vezetni külön, hiszen erre megadta a lehetőséget az Al kotmánybíróság. Ezt az utat kellett volna választani és járni nekünk, nem pedig fejest ugrani egy ilyen, hogy úgy mondjam, lehetőségbe, amiben nem akarok példákat felsorolni, mert az alkotmányügyi bizottságban nagyon kikaptam azért, hogy azt mondtam, kérem , ezt korábban betegségnek tekintették, bűncselekménynek tekintették; és azt is hozzátettem, hogy most volt a skóciai eset, hogy tizenhat gyermeket lőttek agyon, és azt hiszem, ilyen módon nekünk nem ezt az utat kellene követnünk. Én tehát el tudom képzeln i más vonatkozásban rendezni ezt. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron következik Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi majd Szájer József, a Fidesz részéről. M egadom a szót Szigethy István képviselő úrnak. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Rövid törvényjavaslatot tárgyalunk, de ahogy a vita első mondataiból már kitűnik, tabukat döntögető és érzelmeket is felkeltő törvény javaslatot. Tabukat annyiban, hogy a gondolkodásnak bizonyos korlátait időnként túl kell haladni; és úgy tűnik, most egy adott kérdésben erre megérett az idő.
