Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
2183 Tisztelt Országgyűlés! A kormányzat e kérdésekben is kötelezőnek tartja az Alkotmánybíróság határozatait, ezért nyújtotta be az indítványt, aminek a megvitatását javasoljuk. Kös zönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik K. Csontos Miklós, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi majd Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót K. Csontos Mi klós képviselő úrnak. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A T/2074. számú törvényjavaslat, amely a Ptk. 578/G §át módosítja, és a Ptk. 685/A §sal történő kiegészítése arról rendelkezik, ez a módosítás tula jdonképpen arra irányul, hogy a jövőben az azonos neműek is együtt élhessenek. Ezzel a javaslattal a Kisgazdapárt nem tud egyetérteni. A mi jelszavunk: "Isten, Család, Haza". Ez a javaslat ilyen szempontból - álláspontunk szerint - még az erkölcseinkkel is ütközik; nem csupán egyéb jogrendszerünkkel. Úgy tudom, sehol a világon nincs ilyen jogszabály. Európában a skandináv államokban létezik ugyan ez a szabály, de egész Európában - ahova mi tartunk, tehát NyugatEurópában - egyáltalán nem létezik, nem ismeri k. (17.50) Szabad legyen rámutatni arra, hogy a történelem során, a természetjogi, erkölcsi alapokon élő népek a természet elleni fajtalankodást szinte mindenhol, már az ókorban is, súlyos következményekkel járóan büntették. Mózes III. könyve 18. fejezetén ek 22. pontja kimondta, hogy a férfi ne háljon úgy, mint az asszonnyal hálna, mert az utálatos dolog; a 20. fejezet 13. pontja pedig halállal rendelte büntetni ezt a cselekményt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kivel?) Tessék! (Derültség az MSZP padsorai ban.) Az erkölcsi világrendben élő nemzetek mind büntették e magatartásformát. A kiemelkedően liberális tartalmú Csemegikódex 241. és 242. §ai büntetni rendelték a férfiak közötti természet elleni fajtalankodást és ennek minősített eseteit. Az 1961. évi V. törvény 278. §a azonban az egynemű személyek közötti fajtalankodást rendeli büntetni, de csak erőszakkal, fenyegetéssel vagy a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotában történő elkövetés esetében. Jelenlegi hatályos büntetőjogunk e körben lényeg ében hasonlóan határozza meg a törvényes tényállást és minősített eseteit. A törvényjavaslat az indokolásában szorosan utal az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) számú határozatában foglaltakra, amelyben az az álláspont jut kifejezésre, hogy ezt valamily en módon rendezni kell. Három alternatíva is szerepel az Alkotmánybíróság határozatában. Ezek közül álláspontom szerint a legegyszerűbbet, a legkönnyebbet választotta és terjesztette be az előterjesztő. Szerintem meg kellett volna keresni azt a lehetőséget , hogy a családjogot ne sértse, és érzelmileg se okozzon problémát. Tehát lehetett volna egy olyan megoldást találni, amelynek alapján ez a törvényjavaslat előterjeszthető lett volna. Miként alakul a büntetőeljárásjogi kérdés eldöntése, ha a javaslat álta l törvénnyé emelni kívánt együttélés keretében - adott esetben - a természet elleni fajtalankodás megvalósítása fenyegetéssel vagy erőszak kifejtésével valósul meg, vagy az elkövető a fajtalankodást a nevelésére bízott, vele együtt élő sértettel szemben kö veti el? Ki jogosult a büntetőeljárás megindítására? Ezt a kérdést nyitva hagyja és nem tisztázza a törvényjavaslat. A nemzet történelmi fejlődésének alapja az alkotmány, a fejlődést, a nemzet földrajzi, gazdasági, társadalmi kereteiben a haladást biztosít ó alaptörvény. A 15. §a védi a házasság és a család intézményét. A 16. § szerint pedig a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Tehát ezek hogyan hasonlíthatók és hogyan vethetők össze a jelenlegi előterjesztéssel?
