Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2182 kötelezi erre az Országgyűlést - a valós tényekből következik, és ezért javasolja az emberi jogi bizottság azt, hogy a z Országgyűlés tárgyalja meg és fogadja el a javaslatot. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, először Csákabonyi Balázsnak, a Magyar Szocialista Párt részéről, akit K. Csontos Miklós követ a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlé s! Tekintettel arra, hogy az államtitkár asszony expozéja, valamint az alkotmányügyi bizottságban és az emberi jogi bizottságban lefolytatott vita elemző volt, gyakorlatilag a problémakör minden részét érintette, ezért engedjék meg nekem, hogy képviselőcso portunk véleményét mindezek tükrében röviden összefoglalhassam. A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról benyújtott T/2074. számú törvényjavaslat, bár terjedelmében csekély, tartalmában azonban jelentősnek min ősíthető. A törvényjavaslat benyújtását az Alkotmánybíróság 14/1995. AB számú határozatában foglaltak indokolják, amelyek abból a megállapításból következnek, miszerint "ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jo gkövetkezményeket". Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság a polgári törvénykönyv 578/G §ának alkotmányellenessége vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az eljárást 1996. március 1. napjáig felfüggesztette. Az ezekből adódó kötelezettségének tesz e leget az igazságügyi kormányzat a törvényjavaslat benyújtásával. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyek alkalmasnak látszanak a jelenlegi állapot megváltoztatásával a probléma alapjogi kérdésként történő ke zelésére, abból az okból is, hogy az Alkotmánybíróság idézett határozatával kisebbségvédő feladatait is el kívánja látni. Az előterjesztő széles körű vizsgálódást folytatott a törvénytervezet előkészítése során, és arra az álláspontra jutott, hogy az alapj ogi probléma megoldása a polgári törvénykönyv 587/G §a első mondatának módosításával, valamint a polgári törvénykönyv új 685/A §sal történő kiegészítésével valósulhat meg. Szükségtelennek tartotta az azonos nemű személyek jogállásának rendezésére külön j ogintézmény megalkotását, továbbá szükségtelennek tartotta az élettársakra vonatkozó szabályok - amelyek a magyar jogrendszer legkülönbözőbb ágaiban helyezkednek el - egyenként történő felülvizsgálatát. Ezzel a megoldással az érintettek teljes egészében eg yetértettek. Szeretném külön is felhívni a tisztelt Ház és a közvélemény figyelmét arra, hogy a tervezett változások nem érintik a családjogi törvénynek és a kapcsolódó jogszabályoknak a házassággal, az örökbefogadással, a művi megtermékenyítéssel és sok e gyébbel foglalkozó szabályait, mivel ezek elsősorban személyiségi és vagyonjogi kérdéseket érintenek. Így tehát a polgári törvénykönyv említett módosításai alkalmasak arra, hogy az alkotmány 70/A §ába ütköző hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszüntess ék, és eleget tegyenek az Alkotmánybíróság által hangsúlyozott azon követelmény érvényre jutásának, miszerint "két személy tartós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján, az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre".
