Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2081 A további kérdés, amivel foglalkozni kell: a privatizáció lebonyolítását illetően a vizsgálat megállt, és nem haladt tovább a privatizációs tények felderítésénél. Tudniillik a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész kérdés akkor volna tüzetesen felderíthető, ha először vizsgálták volna a Budapest Bank részére adott korábbi bankkonszolidáció körülményeit, vizsgálták volna a 12 milliárd forintos bankkonszolidációval együtt járó tényeket, és ezen túlmenően vizsgálták vo lna - de ezt mind együtt - a Budapest Bank eladásának körülményeit; mert akkor rögtön szembeötlik, hogy ennek az egész "Itt a piros, hol a piros?" játéknak a lényege, hogy egy rendkívül jelentős állami vagyon úgy került idegen kézbe, hogy egy fillér vételá r be nem folyt a magyar állam javára. Sőt, nemcsak hogy egy fillér be nem folyt, hanem emlékeztetném önöket arra a tényre, hogy a pénzügyi államtitkár kötelezte - egy nappal a megszűnése előtt - az Állami Fejlesztési Intézetet, hogy egy romos épületet, a S zéchenyi rakpart 6. szám alatt egymilliárd forintos vételárért vásároljon meg attól a Budapest Banktól, amely időközben már - épp ennek a tranzakciónak a következtében - idegen kézbe került. (12.50) A Független Kisgazdapárt álláspontja ebben az egész kérdé skörben egyértelműen az, hogy egyesek úgy bánnak az állam pénzével, mint ahogy azt valamikor önmaguk a "Csáki szalmája" hasonlattal próbálták érzékeltetni. Tehát a Független Kisgazdapárt szerint ez a vizsgálat nem derítette fel a legszembeötlőbb tényeket s em, ezért az nem fogadható el, és a kisgazdapárti álláspont szerint kifejezetten bűn lenne és a nemzeti erkölcsök szétrombolását jelentené, ha a tisztelt Ház egy ilyen vizsgálóbizottsági jelentést elfogadna, ahelyett, hogy megfelelő intézkedéseket hozna a valóságos tényállás felderítésére és a felelősök felelősségre vonására. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, a vizsgálóbizottság alelnökének, a napirendi pont előadójá nak. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Borzasztó nehéz két percben harminc perc hozzá nem értésre és butaságra reagálni. Szeretném felhívni Torgyán József figyelmét arra, hogy 1990ben többen figyelmeztettük, hogy Angliában nincs írott a lkotmány; nos ugyanígy Magyarországon nincs számviteli és ügyviteli törvény, így nagyon nehéz ezt megsérteni. Az ügyvitel nem az a dolog, amivel az ország Háza foglalkozni szokott. Borzasztó szomorú lehet Torgyán József számára, hogy ahol botrányt keresett , ott nincs botrány. Én belátom, ha valakinek az elvárásai nem teljesülnek, akkor utána fél órán keresztül abból a jelentésből torzítva idéz, amely jelentés szerinte nem teszi meg a vizsgálat célját, tehát valójában semmit sem tárt föl. Akkor viszont nem n agyon értem, hogy hogyan lehetett a nem létező, nem feltárt tényekről harminc percen keresztül beszélni. (Közbeszólás a bal oldalról: Vannak emberek, akiknek ilyen képességeik vannak!) Vannak ilyen képességek, igen. Még egyszer szeretném elmondani akkor en nek a jelentésnek a főbb állításait. 12 milliárd konszolidációs kötvény került a Budapest Bankhoz, amely visszakerült a Magyar Államkincstárba. Majd 1996ban - amikor a Budapest Bank tényleges privatizációja már megtörtént - egy tőkeleszállítással, illetve tőkefelemeléssel ez a 12 milliárd forint, a privatizációból befolyt bevétel a bank könyveibe, sőt a bankba jutott. Belátom, hogy elég bonyolult és nehezen követhető tranzakciósorozat az, hogy az állam valamilyen kötvényt kibocsát, az visszajut, aztán tény legesen történik egy privatizáció, amit úgy hívnak, hogy tőkefelemeléses privatizáció. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
