Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2080 tudunk - mert ezek nem szerepelnek a vizsgálati anyagban. Úgy gondolom, hogy a 12 milliárd forint mindenesetre azt a látszatot javíthatta, ami a Budapest Bank megítéléséhez szükséges volt, de sajnálatos módon ismét elten rá kell mutatnom arra: nem a vevők előtt mutatta a látszólagosan kedvezőbb képet - mert a vevők előtt teljesen feltárták a tényeket , hanem a tisztelt Ház előtt és az ország közvéleménye előtt mutatta azt a látszatot, mintha Bokros Lajos olyan eredm ényesen és jól működött volna, hogy semmilyen nagyságrendű pénzt nem szabad tőle sajnálni, mert itt egy nagyonnagyon kitűnő bankelnökről van szó. Amint emlékeznek - én is úgy gondolom , a társadalmi megítélés egyértelmű volt ebben a kérdéskörben, és Bokr os Lajos éppen azért állíthatta miniszterként is nem egy alkalommal az ellenzék felvetéseire, hogy ő milyen kitűnő pénzügyi szakember, mert mindig visszautalhatott a Budapest bankbeli működésére, ahol a 12 milliárd forintos tőkejuttatás elhallgatásra kerül t. Lehet, hogy a bizottság a PM egyszerű iratkezelési szabálytalanságának tekinti, hogy az ügy megítélése szempontjából legfontosabb iratok nem kerültek iktatásra; de gondolják végig, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon találnánake az országban egy etlenegy olyan büntetőbírót, aki ebből ne vonna le a bűnösségre nézve következtetéseket. Igenis, ilyen összegnél, 12 milliárd forintos tőkejuttatásnál ilyen módon hanyagul kezelni a vonatkozó iratokat, ez a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint egysze rűen bűn! Nagyon fontos, hogy a jelentés a Budapest Bank és az ÁV Rt. '94., illetve '95. évi könyvelése vonatkozásában még azt sem állapítja meg, hogy melyik testületnél történt '94ben és melyik testületnél '95ben az állítólagos 12 milliárd forintos jutt atás elkönyvelése; hiszen gondolom, hogy ez a bizonytalanság is nehezíti az ügy felderítését. Jó, mi megállapíthatjuk - hiszen ki lehet következtetni az iratok ismeretéből , hogy a Budapest Banknál történt a korábbi évben való könyvelése a dolognak, de ké pzeljék el, hogy ugyanaz a Pénzügyminisztérium jogosult ellenőrizni az ÁV Rt.t és a Budapest Bankot is, tehát mindkét testület a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alá tartozik, és úgy követhették el ezt a könyvelési manővert, hogy a Pénzügyminisztérium nem veszi észre az ezzel kapcsolatos bűnöket. Sőt, nemcsak hogy nem veszi észre, hanem a Pénzügyminisztérium maga is részt vesz abban. Mert amikor '94. december 30án elhatározták, hogy a Budapest Bank eredményét egy nap alatt fölpumpálják úgy, hogy a kedvezőt len mérlegből kedvező mérleg legyen, akkor a Pénzügyminisztériummal bonyolíttatták le ezt az egész tranzakciót, mégpedig akként, hogy csak másfél hónap múlva, február 16án, '95ben derítették fel, hogy mi is történt itt - mert hiszen a Pénzügyminisztérium nem kereskedelmi bank, hogy eredményeket ideoda lehessen könyvelgetni. Ezek után kellett egy olyan helyzetet teremtetni, hogy kiiktatták az egész tranzakcióból a Pénzügyminisztériumot, és helyébe beléptették az akkor még ÁV Rt.t - a jelenlegi ÁPV Rt.ne k a jogelődjét , és a 12 milliárd forintos juttatás ilyen módon, legalábbis a jelentésből kikövetkeztethetően tényleges átutalásra nem is került; de nem is kerülhetett, mert különben elképzelhetetlen, miként jelentkezett volna ez az összeg az egyik intézm ény esetében '94es eredményként kimutatva, a másik intézmény esetében pedig a '95. évre elkönyvelve. Egyértelmű tehát, hogy a 12 milliárd forint tényleges átutalása meg sem történhetett. Természetesen a tőkejuttatás látszata önmagában is messzemenő jogi k övetkeztetések megállapítására lehet alkalmas. Elég szomorú, hogy a bizottság az ezzel kapcsolatos megállapításait mellőzte. Nagyon fontosnak tartjuk azt a tényt is figyelembe venni, hogy az akkori tőkejuttatással kapcsolatban Bokros Lajos, akkori elnökve zérigazgató feltehetőleg nem helyezkedett szembe, hiszen ennek semmiféle nyoma az iratok között nincsen. Márpedig neki később, pénzügyminiszterként ellenőrzési joga is volt ebben a körben. Tehát sem mint érintett bankelnök, sem mint a későbbi ellenőri jogo sítványokkal fölruházott miniszter sem tett semmiféle észrevételt az üggyel kapcsolatban, hanem asszisztált ehhez a pénzügyi magatartáshoz. Ezért a bizottság jelentését illetően a Független Kisgazdapárt kifogásolja, hogy ezek a megállapítások nem szerepeln ek a bizottsági jelentésben.
