Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2072 Harmadsorban szeretnék arra emlékeztetni, hogy a bizottság megállapításai között a 2/1. pont megállapítás arra utal, hogy e z a döntés - előkészítését tekintve, átgondoltságát tekintve, szakszerűségét és szabályszerűségét tekintve - teljes mértékben kivitelezhetetlen volt. Ha pedig ilyen súlyos megállapítások szerepelnek a bizottság jelentésében, akkor tegyük fel a kérdést, tis ztelt Ház, hogy vajon a Pénzügyminisztérium szakmai vezetése volte olyan helyzetben, hogy egy ilyen megállapodást meg tudott volnae kötni. Én tehát úgy ítélem meg, tisztelt Ház, hogy a kormány volt az, amely nem bizalmat, hanem bizalmatlanságot keltett é letre és nagymértékben rombolta a magyar pénzintézeti rendszer iránti bizalmat a lakosság körében. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces viszontválaszra megadom a szót Békesi László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Varga Mihály állításai: nem bizonyított, hogy miért volt a határozat titkos. Két oknál fogva. Egyfelől az előterjesztő ré szben banktitkokat képező adatok analízisére és bemutatására került sor, amit más törvények tesznek titkossá. A bizalmat nem az erősíti, ha kifecsegünk titkokat, hanem az, ha következetesen tartjuk magunkat a titkos adatok kezeléséhez. A hatá rozati rész pedig olyan üzleti stratégiai döntéseket szerepeltetett, hogyan lehet, milyen feltételek mellett többségi tulajdonhoz jutni, milyen a kívánatos tulajdonosi és tőkeszerkezet. Épelméjű ember nincs, aki egyébként egy magánüzletet bonyolít, hogy an nak az üzleti stratégiának a részleteit nagy dobra veri, amelynek az alapján a legjobb árat és árfolyamot akarja elérni. Vajon melyik kormány csinálná azt, hogy ilyenfajta dokumentumokat nyilvánosságra hoz? Egyébiránt a bankrendszerbe, a kormányzati tevéke nységbe vetett bizalom alapvetően azon múlik, hogy következetese, azt tartalmazzae, olyan döntéseket tartalmaze, amelyeket azután végre tud hajtani. A második. Törvénysértő a privatizációs bevételekről szóló döntés. A kormány nem olyan privatizációs bev ételek felhasználásáról döntött, amelyek akkor jönnek létre, ha ez a pénzügyi tranzakció nem bonyolódik le, hanem olyan privatizációs bevételekről, amelyeknek az az előfeltétele, hogy ezt a tőkeemeléses tranzakciót lebonyolítsák. Ellenkező esetben nincs pr ivatizációs bevétel, a szaldó nulla. Ez a dolognak a lényege. Senki nem vont el hatáskört, senki nem sértett törvényt, és nem volt végrehajthatatlan - még egyszer hangsúlyozom , ezt akkor lehetne állítani, ha december 15e előtt - 1995ben - a privatizáci ó befejeződik és nem térül vissza a 12 milliárd. Így is visszatérült. Csak azt az előnyt nem élvezhettük, ami a magasabb árfolyam elérése kapcsán a feltöltés után az üzleti tranzakcióból származott volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraib an.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnöknő! Tisztelt Ház! Békesi László "Magyarázom a mechanizmust" szintű előadása (Derültség az ell enzék padsoraiban.) késztetett arra, hogy néhány gondolatot hozzátegyek ehhez az előadáshoz. Ő azzal kezdte - és ezt mindenkinek a figyelmébe ajánlom , hogy ő volt abban az időben a pénzügyminiszter. Tehát az egész ügylet, a bizottság jelentése végül is a z ő működését minősíti és vizsgálja. Azt gondolom, éppen ezért az önmagában nem róható a szemére, hogy védekezik, és nyilvánvaló, hogy mindent megpróbál kihozni a dologból, ami csak kihozható az ő szempontjából. Ez még önmagában nem is lenne baj.
