Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP):
2067 hogy így kezdődött, hogy micsoda aljas dolog, hogy titkosan, suba alatt juttattak, ráadásul 12 milliárdot - arra még visszatérek, hogy juttattak vagy nem juttattak, mert ez egy külön ügy. A második tétel arr ól szólt, hogy valójában ez egy suba alatt végrehajtott bankkonszolidáció, egy olyan bankkonszolidációs lépés, amelyet nem vállalt nyilvánosan a kormány, hanem azzal a bizonyos titkos kormányhatározattal hajtotta végre. Mi is a történet alapja? A történet alapja a Budapest Bank 1993as konszolidálása, a konszolidálás végrehajtása, amelynek a célja az - mint minden más magyar kereskedelmi bank esetén , hogy a bank a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót minimálisan elérje. Nyilvánvaló, hogy addig a bank üzem biztos működése és privatizációs előkészítése nem fejezhető be. Ezt hajtja végre 1993ban az Antallkormány, ennek a végrehajtásnak a keretében születik egy szerződés, amely a Budapest Bank részére követelményként előírja, hogy a konszolidáció fejében nem három részre elosztva, hanem egyetlen év alatt, egy ütemben kell a kockázati tőketartalék összegét produkálni, függetlenül a bank éves eredményétől. 1993ban a bank adó előtti eredménye 7,9 milliárd, tehát nem gazdálkodik rosszul a Budapest Bank, de a pénz intézeti törvényben előírt kockázati tőketartalékhoz 21,7 milliárd forintos feltöltésre van szükség. Miután a Budapest Bank azt a szerződést hajtja végre, amelyet az előző kormánnyal kötött, teljes egészében felhasználja az adózatlan eredményét. Ez azonban nem elég a kockázati tőketartalék együtemű megvalósítására, ezért a kettő közötti különbséggel a bank veszteségessé válik. A veszteség eltüntetése a meglévő tőkeállomány csökkentésével valósítható meg. Azzal tehát, hogy a konszolidációs szerződésben fogla lt kötelezettséget a bank végrehajtja, képezi a kockázati tartalékot, ugyanakkor azonban a vesztesége miatt lecsökken a tőkeállomány a minimális szintre, másfél milliárd forintra. Nincs más lehetősége az új kormánynak, ha azt akarja, hogy a Budapest Bank e setében is teljesüljön a 8 százalékos tőkemegfelelési mutató elérése - ami nélkül nincs privatizáció, ezt szeretném hangsúlyozni , akkor fel kell töltenie a Budapest Bank tőkéjét olyan mértékig, ami ezt a bizonyos 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót prod ukálja. Ez gyakorlatilag 13,4 milliárd forintnak megfelelő összeg, amiből aztán a Budapest Bank a későbbiek során a saját eredményeiből még 1,4 milliárdot kigazdálkodott, és 12 milliárdos tőkejuttatást bonyolított le az állam. Ne feledjék el: 1994 végét ír unk! Soha senki nem vitatta, hogy a magyar bankrendszer átalakítása, ütőképességének, működőképességének javítása érdekében perdöntő a kereskedelmi bankok privatizációja, tőkeellátottságának megerősítése - ami hazai tőkeforrásokból csak részben biztosíthat ó , a legmodernebb technika meghonosítása, a szakértelem, a knowhow kibővítése és a bizalom megerősítése. Ennek a legfontosabb eszköze a privatizáció. Miután az elmúlt periódusban egyetlen kereskedelmi bank - a Külkereskedelmi Bank - privatizációjára ker ült sor, már 1993ban a régi kormány vizsgálta, hogy melyik lehet az a magyar pénzintézet, ahol a következő sikeres privatizációt végre lehet hajtani. Egyértelműen a Budapest Bankra esik a választás '93ban, amikor kijelölik azt a nemzetközi tanácsadót, am ely ugyancsak a Budapest Bankot tartja a legalkalmasabbnak a privatizációra. Ez egyébként a Salamon Brothers, a hat multicég egyike. Azért a Budapest Bank, mert kétes és behajthatatlan követeléseiből álló portfolióját a legeredményesebben tisztította meg; azért a Budapest Bank, mert kiépített fiókhálózata van; azért a Budapest Bank, mert megfelelően vezetett; azért a Budapest Bank, mert eredményesen gazdálkodik. De hogy ebből valóság legyen, hogy tehát a privatizációt meg lehessen csinálni, és ne legyen óri ási vesztesége az államnak az állami többségű részvények értékesítésekor, az a minimális feladat, hogy ezt a sokat emlegetett legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót el lehessen érni. Ezt kell végrehajtania a '93as előkészítés után '94 végén az új k ormánynak. Ez a magyarázata annak, hogy előkerül a Budapest Bank, ez a magyarázata annak, hogy megoldást keresünk az időközben rendkívüli módon lecsökkent tőkeállomány feltöltésére. Hogy miért pont '94 végéig? Mert a '94es mérlegben kell olyan állapotokat létrehozni, amelyek már tükrözik a megfelelő tőkeellátottságot, hogy a konkrét jelentkezőkkel - négy ilyen pénzintézetet jelöl ki a Salamon Brothers - elkezdődhessenek az érdemi tárgyalások.
