Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Személyi javaslat: - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2014 Ezek közül kiemelendő az a módosító javaslat, amely a magasabb vezető, illetve vezető beosztással megbízott közalkalmazott megbízásának visszavonásával kapcsolatos. Veér Miklós és Juhászné Lévai Katalin képviselők javaslata értelmében a megbízás visszavonását a közalkalmazott kérelmére kell indokolni. E módosító javaslat által lehetővé válik a munkáltató és a közalkalmazott közötti esetleges feszültségek elkerülése és a konfliktusok mintegy közös megegyezéssel történő feloldása. Hasonlóképpen lényeges, és ezért a kormány azonosulni tudott a kiegészítő ajánlás 10. pontjában szereplő módosító javaslattal, mely a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságát és a zárt tá rgyalás elrendelhetőségét pontosította, hiszen a fegyelmi eljárás alá vont személynek adott esetben érdeke fűződhet a zárt tárgyalás tartásához, amelyet kérelmére a fegyelmi tanács köteles elrendelni. A kormány több módosító javaslat tartalmával is azonosu lni tudott, azonban csak azokat fogadta el, amelyek legpontosabban fejezik ki a jogalkotó szándékát. A benyújtott törvényjavaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt nagyobb egységekben, mintegy rendszerben módosítja. Ebből következően egyes jog intézmények a törvény több részében is éreztetik hatásukat. Többek között ez az oka annak, hogy a kormány néhány, egyébiránt lényeges módosító javaslatot nem tud támogatni. Ezek közül egyet emelek ki. A jogalkalmazásban értelmezési nehézséget okozott a hat ározott időre létesített közalkalmazotti viszony megszüntetésének szabályozása. A javaslat - hasonlóan a munka törvénykönyve megoldásához - úgy rendelkezik, hogy a határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony lejárta előtti megszüntetése esetében a munkáltató egy éves - ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó - , átlagkeresetet köteles megfizetni. Az ezt módosítani szándékozó javaslat a kormány álláspontja szerint nem oldja fel a jelzett problémát. Az ér telmezési bizonytalanság miatt kétszeres kifizetéshez vezethet. A kormány ezért a bizottsági támogatások ellenére sem azonosult a javaslattal. Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatunk rendkívül fontos része a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszer ének módosítása annak ellenére, hogy a most benyújtott javaslat ideiglenes jellegű szabályozást tartalmaz. A törvényjavaslat azonban már most különös gondot fordít az egyes fizetési osztályokhoz tartozó képesítési követelmények egyértelműbbé tételére. Ez v onatkozik az új Gfizetési osztályra is. Ezért támogatja a kormány azt a módosító javaslatot is, amelynek értelmében szintén a Gfizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a munkaköre ellátásához szükséges művészeti főiskolai oklevéllel, valamint művészeti díjjal rendelkezik. Tisztelt Ház! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása a szociális partnerekkel történt konstruktív tárgyalások eredményeként alakult ki, és alapvető érdek fűződik minél előbbi bevezetéséhez. Ezért a kormány a korábban képviselt 30 napos határidővel szemben úgy foglalt állást, hogy amennyiben a közalkalmazott besorolását a törvény rendelkezései érintik, az új besorolást a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül el kell végezni. A kormány által b enyújtott javaslat jó néhány területen alapvető változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest. A módosítások megszüntetnek számos jogértelmezési nehézséget, csökkentik az ebből adódó feszültségeket és a törvény a szociális partnerekkel történt megállap odás alapján egy differenciáltabb és méltányosabb előmeneteli és illetményrendszer irányába mozdult el. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosításokkal együtt fogadják el. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.) ( 18.00) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A T/2054/72. számú ajánlás 9., 15., 35., 51. pontjai, valamint a T/2054/92. számú kiegészítő ajánlás 4. pontja nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, ezekről nem határoz az Országgyűlés.
