Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
1952 és hazai bűnözés megakadályozására, illetőleg az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonására a Magyar Köztársaság számára hatékony büntetőjogi eszközt biztosít. A bűnözés elleni küzdelem egyik jelentős eszköze a beterjesztett, nemzetk özi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat. A mostani helyzetben ugyanis a jelenleg hatályos büntetőjogi szabályozás már nem eléggé hatásos fegyver a bűnözés elleni harcban, különös tekintettel arra a tényre, hogy a bűncselekmény elkövetője akár néhány órán belül elhagyhatja annak az országnak a területét, ahol cselekményét elkövette. Így múlhatatlanul szükséges a tervezet szerinti új szabályozás elfogadása. A nemzetközi vonatkozású büntetőeljárások szabályozásában a kiindulópontot az 1994. évi XVIII. t örvénnyel kihirdetett európai kiadatási egyezmény, az 1994. évi XIX. törvénnyel kihirdetett kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény, az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény képezi. A törv énytervezet ezen egyezményekre épül, és a honi szabályozást jelenti. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénytervezet tárgyának szabályozása jelenleg egyrészt a nemzetközi szerződések, másrészt a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvény rész ét képezi, harmadrészt viszont hiányzik. A törvénytervezet pótolja a hiányzó szabályozást, és jellegében változtatja meg a fennálló szabályozási konstrukciót azáltal, hogy a nemzetközi szerződések és a büntetőjogi szabályok mellett külön kódexbe rendezi a nemzetközi vonatkozású büntetőeljárásokat. A törvénytervezet a 3. és 10. §ban kijelöli a saját helyét, eszerint a törvényt akkor kell alkalmazni, ha a nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, illetve e törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában a bün tetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően kell alkalmazni. Vagyis a törvénytervezet szerinti szabályozás, a büntetőeljárási jog szabályaihoz képest speciális, míg vele szemben a nemzetközi szerződések szerinti r endelkezések dominanciája továbbra is fennáll. Az Európa Tanácsban régebb óta bent levő tagállamoknál - az együttműködés folytán - igényként merül fel, hogy a nemzetközi vonatkozású büntetőeljárásokat külön, belső törvényeikben is rendezzék, és ezekben az országokban ilyen törvények megszülettek. A jelen törvénytervezet a nemzetközi jogfejlődés ezen irányába illeszthető, és az Európa Tanács régebbi tagállamai által alkotott törvények sorát folytatja. A magyar büntetőeljárási jog szempontjából a nemzetközi b üntetőeljárások külön kódexben való szabályozása eddig példa nélküli, hisz mind az 1896. évi XXXIII. törvény, mind az 1951. évi III. törvény, mind az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet, mind pedig a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény ezen kérd éseket a büntetőeljárás hagyományos rendjében szabályozta. (11.50) Az e szabályozástól való eltérést egyrészt a szabályozás tárgya szerinti intézmények tartalmiságának kiteljesedése, másrészt a jelen szabályozási konstrukció már említett hiányossá gai is indokolják. Itt kell megemlíteni, hogy ezen ügyek számszerű növekedése az utóbbi években folyamatos. Míg a hat évvel ezelőtti időszakot alapul véve átlagában körülbelül öt kiadatási eljárás történt évente, addig az utóbbi években ezek száma a százat is meghaladta. A következőkben az adott törvénytervezettel megválasztott szabályozási módnak e jellemzőjéről lesz szó. A szabályozási mód a szabályozás tárgyának megjelölésében formai változást is hozott. A törvénytervezet a bűnügyi jogsegély fogalmát min t gyűjtőfogalmat használja, mely magában foglalja a jogsegély valamennyi formáját, beleértve a "bűnügyi jogsegély" fogalom eddigi tartalmiságának megfelelő, a jövőben "eljárási jogsegély"nek nevezett együttműködési fajtát. A törvénytervezet a szabályozás tárgyaként jelöli meg a Magyarországról való kiadatást, a Magyarországnak való kiadatást, a büntetőeljárás Magyarország általi átvételét, a büntetőeljárás
