Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
1953 Magyarország általi átadását, a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának Magyarország általi átadásá t, a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának Magyarország általi átvételét, az eljárási jogsegély Magyarország általi külföldi hatóság részére való nyújtását, valamint az eljárási jogsegély külföldi hatóságtól való Magyarország általi kérését is. A felos ztásból kitűnően a törvénytervezet az egyes intézmények világos rendszerű szabályozását nyújtja. E tárgyak közül a jelenlegi szabályozás a büntetőeljárás Magyarország általi átvételének és az eljárási jogsegély külföldi hatóságtól való Magyarország általi kérésének jogi intézményeit nem tartalmazza. A törvénytervezet ugyancsak a jelenlegi szabályozáshoz képest hiányt pótol, amikor az európai kiadatási egyezmény 17. cikkével harmonikusan rendezi a kiadatási kérelmek összeütközésével kapcsolatos eljárást, bev ezeti az egyszerűsített kiadatási eljárást, rendezi a kiadni kért személy birtokában lévő és a bűncselekmény eszközéül szolgáló avagy e bűncselekmény útján megszerzett tárgyaknak a kiadatást kérőnek való átadás lehetőségét, továbbá rendezi a halmazati bünt etésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására irányuló kiadatás során az egyes cselekményekre nézve előálló kiadatási kérdéseket. A törvénytervezet teljesen új és a jogalkalmazás szempontjából jelentős eljárási intézményként vezeti be a "feljelentés k ülföldi államnál" fogalmát. Ennek eljárásjogi szempontból az a jelentősége, hogy amennyiben a terhelt külföldön van és a vele szembeni eljárás vagy a kiadatás lehetetlensége, vagy az eljárás átadásának lehetetlensége, illetve a távollétében való eljárás le folytatásának lehetetlensége miatt nem lehetséges, akkor a magyar hatóságok előtti büntetőeljárás a feljelentés megtételével lezárható, megszüntethető. A törvénytervezet a jelenlegi szabályozáshoz képest a 1314. és 37. §okban bővíti a hatályos jog szabál yainak a tartalmát. A törvénytervezet életbe léptetésével a nemzetközi vonatkozású büntetőeljárásra nézve valóban új módon összeállított szabályozás lehetősége teremtődik meg. Ezt támasztja alá, hogy mind a büntető törvénykönyv, mind a büntetőeljárást szab ályozó törvény szabályrendszeréből a vonatkozó joganyag legnagyobb része hatályon kívül kerül. Néhány gondolatot elmondanék a nemzetközi törvényszék alapokmányára vonatkozó szabályozásról is. A volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitári us jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott nemzetközi törvényszék alapokmányából a Magyar Köztársaságra mint az ENSZ tagállamára kötelezettségek hárulnak. A kötelezettségek alapvetően az elkövetett súlyos háborús és emberiség elleni bű ncselekmények tetteseinek felelősségre vonására felállított nemzetközi törvényszék eljárásának biztosítását szolgálják. A jelen törvénytervezet a nemzetközi törvényszék alapokmányát kihirdeti. A törvénytervezet a 2. § (1) bekezdésében kijelöli a saját hely ét, miszerint a nemzetközi törvényszék megkeresései során az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a nemzetközi törvényszék alapokmányából más nem következik. Vagyis a nemzetközi törvény szék alapokmánya szerinti szabályozás speciális a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szabályaihoz képest. A két törvénytervezet egy időben való beterjesztésének e jogi konstrukció az egyik oka. A nemzetközi törvényszék előtti eljárás biztosításá nak fő jellemzője az, hogy a törvényszéktől érkező megkeresés esetén a hatálya alá tartozó ügyekben a törvényszék előtti eljárásnak elsőbbsége van más eljárással szemben. Az elsőbbségi jog a megkeresés megérkezésével együtt nyílik meg. Ennek az általános s zabálynak tesz eleget a törvénytervezet 5. §a, amely a hatálybalépés előtt megérkezett megkeresésekről is előírja a teljesítést. Helyénvaló megjegyezni, hogy itt nem anyagi jogi szabályok visszaható hatályáról van szó, hanem eljárási szabályról. A törvény szék megkeresése esetén az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy a folyamatban lévő ügyet fel kell függeszteni, illetve eljárást indítani ilyen ügyben nem lehet. A nemzetközi törvényszék alapokmánya az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. számú határozata alapján ta rtalmazza azon bűncselekmények körét, amely a törvényszék eljárása alá tartozik.
