Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1943 révén, illetőleg azután az alkotmánybírósági törvény felülvizsgálata során végre egy egységes normaszöveg elfogadására kerüljön sor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Dávid I bolyának, az MDFképviselőcsoport vezérszónokának. DR. DÁVID IBOLYA , az MDF képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Alkotmánybíróság Elnöke! A Magyar Köztársaság alkotmányának IV. fejezete foglalkozik az Alkotmánybír ósággal; egy nagyonnagyon szűkszavú szakasz, a 32/A §. Miután ez egy új jogintézmény volt, amikor megalkották az alkotmánynak ezt a szakaszát, nyilván elégséges volt. Azonban azóta eltelt hat év, és ezt észlelve már az új alkotmány tervezete korrigál nagy on sok mindent, amit az elmúlt hat év kikényszerített az Alkotmánybíróság tevékenységével kapcsolatban. Hadd hivatkozzak néhány példára. Például az alkotmány hatályos szövege szerint az Alkotmánybíróság ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat, m íg az új tervezet szerint az Alkotmánybíróság minden feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell meghatározni. A tervezet, az alkotmánytervezet például rögzíti, hogy az alkotmánynak tartalmazni kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó fontos szabályok at; meg kell határozni, hogy milyen ügyben dönt a teljes ülés és milyen ügyben a háromtagú tanács, és az alkotmánynak kell szabályozni a teljes ülés határozatképességét is, amit most az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályoz. És ennyiben Dornbach Alaj os képviselő úrral vitába szállnék, mert az alkotmány tervezete három teljes oldalt szentel és egy igen részletes szabályozást javasol. És meg kell mondanom, hogy ez a szabályozás, ami a tervezetben rögzítésre került, nagyon jogos és nagyon követendő kriti kája az alkotmány vonatkozó részének, az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek és az előttünk álló ügyrendnek. Az új alkotmánytervezetben körvonalazódik egy alkalmasabb, egyértelműbb, garanciálisabb szabályozási forma a jelenlegi hármas megoldásnál. Az ügyr end vonatkozásában tudathasadásos helyzetben vagyunk. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény ugyan - a 29. §ában - rögzíti, hogy az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság javaslata alapján, törvényben alkotja meg ezt az ügyrendet - ez egy nagyon hibás koncepció volt; ezt be kell látnunk. A kérdés az én szememben az, hogy egy hibás koncepció alapján tovább követünke egy, egyébként szememben nem jogszerű eljárást, vagy pedig megpróbáltuk volna ezt az alkotmánybírósági szakaszt korrigálni és módosítani. Hiszen az ü gyrend, műfajánál fogva, egy szervezet működésének belső szabályait, egy szervezet belső eljárását szabályozza, és ez a műfajánál fogva nélkülözné a törvényi formát. Hiszen adódhatnak helyzetek, amikor ezt a belső szabályozást hétről vagy hónapról meg kell változtatni; s a törvény megváltoztatása bizony elég nehézkesen megy. Ismétlem még egyszer: én a magam részéről a 29. § megváltoztatását tartottam volna megoldásnak, nem pedig erre ráépíteni egy törvényben megállapított ügyrendet. Az alkotmány módosítása egy nagyon jó megoldást és egy nagyon korrekt megoldást javasol. El kellene gondolkodnunk azon, hogy hatéves mulasztás után, amikor a kormánykoalíció ebben az évben még új alkotmányt ígér és folyamatban van egy új alkotmányozás - ami nagyon lényeges pontok on és értelmesen érinti az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét , érdemese egy átmeneti törvényt hozni akkor, amikor - be kell látnunk, hogy hat éve mulasztásban van az Országgyűlés, mulasztásban van az Alkotmánybíróság. Még mielőtt kitérnék az ügyren d részletes elemzésére, engedjék meg, hogy egy kérdésre reagáljak, amit Csiha Judit államtitkár asszony tett. Az államtitkár asszony hatpártinak nevezte ezt a beterjesztést. Ez a szöveg, ami a képviselő hölgyek és urak előtt van, nem hatpárti. Nem hatpárti ; ezt hat frakcióvezető aláírta, mert egy jogtechnikai kérdést kellett áthidalni. Az Alkotmánybíróságnak nincs törvénybeterjesztési joga, ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk azt, hogy az ügyrend mégiscsak az Alkotmánybíróság belső életét fogja szabályoz ni. Az áthidaló megoldás pedig az volt,
