Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1944 hogy a hat frakcióvezető változatlan formában beterjeszti az Alkotmánybíróság által elkészített tervezetet. Tehát a hagyományos és szokásos értelemben nem hatpárti; ez egy technikai megoldás volt, de semmiképpen nem érdemi, és így tessék tekinteni a Magyar Demokrata Fórum kifogásait ezzel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 18. és 29. §ai egy törvényben, az ügyrendben írja elő szabályozni az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó szabály okat, valamint az ügyvitel és az előkészítés teendőit. A törvényjavaslat 1. §a az egy törvényben való szabályozás mellett azt a látszatot kelti, mintha az ügyvitellel és az előkészítéssel foglalkozó hivatal azonos jogállású lenne a választott testülettel, magával az Alkotmánybírósággal. Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat 1. §ának f)től h) pontjáig az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét gyakorló olyan szerveket említ, mint például az elnöki titkárság meg a főtitkárság. Álláspontom szerint nem gyakorolhatja az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét, mert ezzel a jogkörrel a választott testületek rendelkeznek. Így az Alkotmánybíróság szervei körében csak az Országgyűlés által választott alkotmánybírákból álló teljes ülés, a háromtagú tanács, a tisztségviselők - itt az elnök és az elnökhelyettes , valamint az Alkotmánybíróság állandó bizottsága tartoznak. Itt nagyon érdekes és megfontolandó mindaz, amit a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka a bizottságokkal kapcsolatban elmondott. Zavart okoz a IV. fejezet, amely "Az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság alkalmazottjai" összefoglaló címet viseli. Az Alkotmánybíróság hivataláról és ezen belül az ügykezelés, az előkészítés részleteiről, valamint az alkalmazottakról a törvényjavaslatnak egy önálló részben, egy önálló fejezetben kellene rendelkezni, de mindenféleképpen elkülönítetten az Alkotmánybíróság feladatától és elkülönítetten az alkotmánybíráktól. Szeretnék kitérni a főtitkár feladatkörére. Ezt a IX. fejezet taglalja. Az eljárás ál talános szabályaival foglalkozó részen belül - ismétlem még egyszer, az általános szabályokon belül - a 24. §, amely az Alkotmánybíróság főtitkárát olyan önálló eljárási és ügydöntő szereppel hatalmazza fel, amelyre csak az Alkotmánybíróság valamely válasz tott szerve lehetne jogosult. (11.10) A főtitkár a munkáját az előkészítés keretében kell hogy végezze, és ez akkor lenne összhangban az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel. Az a visszautasítási jog, amelyet gyakorolhat a főtitkár, megilleti egyébként a h áromtagú tanácsot is. Sok problémát okozhat a törvényjavaslatban a fogalmak nem egyértelmű használata. A IX. fejezet a "Testületi eljárás" címet viseli, ezen a 35. § (1) bekezdése szerint a teljes ülés, illetőleg a háromtagú tanács értendő, mert a szöveg a továbbiakban együttesen testületről beszél, ezt a meghatározást használja. Ugyanakkor nem egyértelmű a törvényjavaslatban, hogy mikor beszél a három bíró és mikor a teljes ülés eljárásáról. Erre példa a XII. fejezet is, amely az Alkotmánybíróság döntéseit szabályozza, de nem tér ki arra, hogy ezen esetleg csak az előző fejezetben említett teljes ülést kellene érteni. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján is nagyon nehezen értelmezhető, hogy mikor jár el a háromtagú tanács és mikor a testület; adott esetben például jogszabály, törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata mindkettő hatáskörébe tartozhat. Indokolt lenne szabályozni - ahogy ezt Dornbach képviselő úr előttem részletesen elmondta, ezért én csak utalok rá - az indítványok elbírálás ának sorrendjét. Azt is, hogy a teljes ülés mikor hozzon egyszerű többséggel, mikor hozzon minősített szótöbbséggel döntést, vagy esetleg azt is, hogy kik, milyen feltétellel tekinthetnek be az Alkotmánybíróság irataiba. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket még szabályozni kellene. Egy apró észrevételem volna. A törvény rövidített változatban önmagát csak Abü.ként emlegeti - itt a kodifikációs elvárásnak megfelelően az "e törvény" szóhasználatot kellene alkalmazni. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokr ata Fórum képviselőcsoportja jó megoldásnak azt tekintené, ha kétszintű szabályozása lenne az Alkotmánybíróságnak. Az első szinten a már általam is
