Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz
1942 Tehát ilyen szempontból mi azt javasoljuk, hogy a jövőben a mostani négyszintű szabályozásból - ahol egyszerre kerül sor az alkotmányos szabályozásra, az alkotmánybírósági törvényi szabályozásra, az Alkotmánybíróság ügyrendjében történő szabá lyozásra, utána pedig az Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzatára - a harmadik lépcsőt mindenképpen ki kell iktatni. Miután a Fidesz átmenetinek tekinti ezt a megoldást, ezért az apróbb stilisztikai, nyelvhelyességi, kodifikációs és egyéb problémákról szer intem most, az általános vitában nem szükséges szót ejteni, mert ez részben a részletes vitában, részben a bizottsági tárgyalások során megtehető. Ugyanakkor szerintem röviden szólni kell a változási irányokról. Ezen belül is három kérdéskörről: az alkotmá ny változásáról, az alkotmánybírósági törvény változtatásáról és az egyéb kapcsolódó jogszabályok változtatásáról. Az előbb említettem már, hogy az alkotmányelőkészítés kapcsán megállapodás született abban, hogy az alkotmányban szabályozandó kérdések köré t bővíteni kell, az Alkotmánybíróságról szóló fejezet szándékaink szerint lényegesen részletesebb, kifinomultabb, pontosabb szabályozást fog tartalmazni, mint a hatályos alkotmány. Az ebben a szándékban megnyilvánuló konszenzus lehetőséget biztosít arra - egyébként az előbb elhangzott beszédek is ebbe az irányba mutatnak , hogy sikerül megtalálni azt a megoldást, amelyet valamennyi parlamenti párt támogatni tud. Az alkotmánybírósági törvény felülvizsgálatára vonatkozóan is többen megfogalmazták már az igén yüket. Néhány mondattal szeretném megerősíteni, hogy melyek azok a fontos pontok, amelyeket a Fidesz szerint egy új alkotmánybírósági törvényben a törvény felülvizsgálata során érinteni kell. Egyrészt szükség van az Alkotmánybíróság hatáskörének pontosabb meghatározására, másrészt szükséges a hivatalbóli eljárás tilalmát rögzíteni egy új alkotmánybírósági törvényben. Tudjuk, hogy két kérdésben, a nemzetközi szerződések kapcsán és a mulasztásos alkotmánysértés kapcsán az Alkotmánybíróság hivatalból is eljárh at; ez nem tekinthető jó megoldásnak. A harmadik, hogy az Alkotmánybíróság számára hatáskört csak az Alkotmánybíróságról szóló törvény állapítson meg, más törvények ilyen hatásköri szabályokat ne tartalmazhassanak. Ha egyéb törvények ma ilyen szabályokat a lkalmaznak, akkor nyilván meg kell fontolni, hogy mi az, ami az alkotmánybírósági törvénybe kerüljön, és mi az, amit egyébként nem szükséges szabályozni. (11.00) Ugyancsak fontos kiegészítő és javításra szoruló elem, hogy az általános szabályokat, az által ános eljárási szabályokat pontosabban kell meghatározni az új alkotmánybírósági törvényben, és ugyancsak pontosabban, részletesebben kell meghatározni a különös eljárási szabályokat is. Említettem már az előbb, hogy számos garanciális elemet az Alkotmánybí róság ügyrendjéről a most, vélhetően rövid időn belül elfogadásra kerülő törvényből át kell emelni az alkotmánybírósági törvénybe. Ilyennek tekintem a jogi képviselet kérdését, ilyennek tekintem az ideiglenes intézkedés kérdését, ilyennek tekintem a határo zathozatal formáit és ilyennek tekintem az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását; hogy csak a legfontosabbakat említsem. Harmadikként: szükség van más, kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatára, illetőleg a hiányzó törvényi rendelkezések pótlására. Így például a díjazás, a költségtérítés még szabályozatlan kérdéseiről semmiképpen sem egy ügyrendi törvényben kell rendelkezni; ezt mindenképpen a megfelelő helyén kell szabályozni. Ezzel tudom, hogy a parlament szintén adós maradt; kényszerű megoldás az rés zben - de semmiképpen nem jó megoldás az , hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjében szabályozunk ilyen kérdéseket. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el. A jegyzői teendőket dr. Trombitás Zoltán veszi át.) Mindezekre tekintett el a Fidesz támogatni fogja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, még egyszer hangsúlyozva, azzal, hogy átmeneti megoldásnak tekinti, és részben az alkotmányozás kapcsán, részben azt követően, rövid időn belül szükségét látja annak, hogy az alkotmánym ódosítás
