Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
1937 A másik kérdés, amely felmerül a Kisgazdapárt álláspontjában, az Alkotmánybíróság döntési kompetenciájának a kérdése. Szerintünk ezt mindenképpen pontosítani kell, ugyanis a mi megítélésünk szerint, az Alkotmánybíróság a döntéseiben nem terjeszkedhet túl a kérelem keretein. Csak azt a törvényt vonhatja az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálat alá, amelyet az indítványozó a kérelmében megjelöl. Én ismételten kénytelen vagyok utalni a jogállamiságra. Jogállamban csak így képzelhető el az Alkotmánybíróság működése. Ami az Alkotmánybír óság határozatainak kérdését illeti, itt külön kiemelném, hogy a mi megítélésünk szerint az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne, hogy határozata rendelkező részében megjelölje, hogy az alkotmány mely rendelkezésére alapította álláspontját, s ezen túlmenő en a rendelkező részben kellene az indoklásának tömör részét is belefoglalnia, hiszen különben az alkotmánybírósági határozatok komoly lehetőséget adnának arra, hogy az alkotmányosság őreként kijelölt alkotmánybírák az alkotmány értelmezése és alkalmazása során eltérjenek az alkotmánytól, anélkül, hogy az rajtuk számonkérhető lenne. Ez egy rendkívül fontos alkotmányossági garancia. A Független Kisgazdapárt tehát elveti a jelenlegi gyakorlatot, amely a láthatatlan alkotmányra hivatkozva elszakad Magyarország írott alkotmányától. A másik kérdés, amelyre nyomatékosítva felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, az Alkotmánybíróság főtitkárának a hatásköre, hiszen ha a főtitkár elfektetheti, visszautasíthatja az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmet, ez a főtitkárnak tulajdonképpen egy többletjogkört biztosítana az Alkotmánybíróság felett, és ellehetetleníti az Alkotmánybíróság önkontrollját. Legyen időhöz kötve egyebekben is az alkotmánybíró előterjesztése. A Kisgazdapárt álláspontja szerint erre maximálisan hat hóna pot kellene biztosítani, ugyanis elfogadhatatlan, hogy addig fektethessen egy alkotmánybíró egy ügyet, ameddig csak akarja. Ez gyakorlatilag egy zsebvétót jelentene az érintett alkotmánybíró vonatkozásában. Ez mindenképpen az alkotmányossági konstrukcióval szemben áll. Az alkotmánybírósági tanácsadókat helytelen az Alkotmánybíróság szerveként meghatározni, mert az Alkotmánybíróság szerveként feltüntetett alkotmánybírósági tanácsadók csak egyéni tanácsadói az alkotmánybíráknak, akiknek a politikai semlegessé ge a jelenlegi konstrukcióban nincs biztosítva, hiszen úgy gondolom, hogy eléggé közismert, hogy lehetnek, de sajnos vannak is az alkotmánybírósági tanácsadók között olyanok, akik mind ez ideig elkötelezett pártpolitikai aspektusból nyilatkoztak. Ezért itt is mindenképpen fontos lenne, hogy az Alkotmánybíróság ezt a kérdést úgy rendezze, hogy a saját pártatlanságának mércéjét alkalmazza a tanácsadói testülettel szemben is. Végül fontos lenne - erre kívánok még rámutatni , hogy az Alkotmánybíróság az előter jesztő kérelmére köteles legyen tárgyalást tartani, mégpedig a fő szabály legyen a nyilvános tárgyalás és ne fordítva, és csak államtitok vagy más fontos érdek esetében térhessen ki az Alkotmánybíróság e kötelezettsége alól. Befejezésül még annyit, hogy a bizonyítási eljárás, illetőleg a bizonyítás szabályai helyesen kerültek a Pp. alapján az alkotmánybírsági ügyrendbe, és úgy gondolom, helyes a két nóvum is, amely az előterjesztésben szerepel a kötelező képviseletről, illetőleg az ideiglenes intézkedésekrő l. Ilyen körülmények között a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a törvény tárgyalását az alkotmányozási koncepció befejezéséig a vezérszónoklati rend után fel kell függeszteni és az alkotmány koncepciója elfogadása után lehet azt folytatni. Köszö nöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
