Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1881 mondjad!) Tehát kapcsos korpafű van az erdőrészben. Ennek ellenére semminemű kártalanítást nem kapnak az itt élő emberek. Továbbfolytatva a gondolatot: a védett természeti területek en lévők elsődlegesen védelmi, természetvédelmi rendeltetésűek. De én úgy gondolom, hogy a védett természeti területnek a fontosságát, nagyságát kifejezetten hangsúlyozni kellene, hogy a fokozottan védett természeti területek elsősorban természetvédelmi re ndeltetésűek. (18.30) Ezt a következőkkel indokolnám. Ez jelentős erdőterületeknek a gazdálkodás köréből való kivonását jelenti. Megint csak Zemplén térségét tudom említeni. A törvény e formában való elfogadása egyet jelentene mintegy 14 ezer hektár gazdál kodásból való kivonásával. Ez az összterületnek majdnem 30 százaléka. Az erdőbirtokosságok, erdőszövetkezetek és erdőgazdaságok érdekei, amelyek az erdők üzemtervszerű, szakmailag megalapozott használatát illetően megegyezőek a nemzetgazdaság érdekeivel, s úlyos mértékben sérülnének. Az ország ellátásához szükséges ezen kieső fatömeget esetleg netalán külföldről kellene beszerezni. Javasolom átvenni a sok tekintetben példának tekinthető német, ezen belül is a bajor erdőgazdálkodási és természetvédelmi terüle tek arányait, ahol mindössze alig 35 százalék között van a védett erdőterületek aránya. Végezetül pedig: a különböző rendeltetésű földterületeknek, így mezőgazdasági, erdőgazdasági és egyéb területeknek megvannak a szakági előírásai, törvényei. A törvényj avaslat megpróbálja ezeket beolvasztani a természetvédelem primátusába. Egyáltalán nem biztos, hogy ezen összegzésnek a végeredménye az elképzelt célkitűzés lesz. A gazdálkodókkal való kapcsolatra a tervezet egyáltalán nem épít, mindent saját hatáskörben, hatóságilag próbál rendezni. A hétköznapi élet nem ilyen egyszerű, ennél jóval bonyolultabb. Nem biztosít a tervezet védelmet a gazdálkodók részére az esetleges hatósági túlkapások ellen. Ezt is szükséges lenne szabályozni, hiszen ezen törvénytervezetet is az emberek fogják megvalósítani. Talán még egy gondolatot hadd mondjak el. A 38. §sal kapcsolatban saját magam is módosító indítványt adtam be. Az égetés a természetvédelemnek egy súlyos része, és úgy gondolom, aki ma vonaton utazik, az utak mentén egyeb et sem lát, mint avarégetést, erdőszélek égetését, vasútoldalak, töltések égetését - és ezáltal a természet rombolását. Úgy gondolom, ebben a törvénynek olyan szabályozással kell élnie, hogy természetvédelmi területen nemhogy égetéshez szükséges engedélyt kelljen beszerezni, hanem a védett természeti területen egyáltalán ne lehessen égetni. Úgy gondolom, ha valaki ma a főútvonalak mentén vagy bármilyen útvonal mentén végigmegy, siralmas a látvány, kiégett fák törzsei fogadják. Ez ráadásul balesetveszélyes i s, és közlekedési veszélyt is okoz. Talán még egy gondolat a törvénnyel kapcsolatban. Az oktatásnak óriási szerepe lehet a felnövekvő generáció érdekében, hisz módosító indítványom arra is ki fog terjedni, ha a következő napokban benyújtom - illetve egy ré szét már be is nyújtottam , hogy miniszter úrnak gondoskodnia kellene a természetvédelem oktatási tanrendbe való beillesztéséről is. Összességében úgy hiszem, a törvény módosító javaslatokkal elfogadható lesz, és remélhetőleg a kereszténydemokraták is tud ják majd támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a témakörben. ((Nincs jelentkező.) Nem kíván senki felszólalni. Az általános vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor.
