Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
1865 évi XI. törvény 12. §ának (4) bekezdése ugyanis így szó l, idézem: "A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni." Tehát nemcsak a kulcsfontosságú, hanem az összes rendeletnek kell nemcsak elkészülnie, hanem hatályba lépnie, méghozzá a törvénnyel egy időben. Zavarosak és hiányosa k a természetvédelem állami területi szerveiről szóló részek. Ezekről az úgynevezett igazgatóságokról a javaslat több helyen tartalmaz rendelkezést, és különböző feladatokat telepít hozzájuk. Így például a 6. § szerint az egyedi tájérték megállapítása és n yilvántartásbavétele az igazgatóság feladata. A 7. § szerint a tájvédelemre vonatkozó előírások érvényesítése érdekében az igazgatóság szakhatóságként jár el. És még sok helyütt van szabály. Az 57. § (1) bekezdése szerint, mások mellett az igazgatóság lát ja el a természetvédelmi igazgatás feladatait. Aztán jön ugyanennek a szakasznak a (2) bekezdése, amely szerint az igazgatóság feladat- és hatáskörét a kormány állapítja meg rendeletben. Mindebből az következik, hogy a kormány még nem tisztázta pontosan, h ogy milyen szerepet is szán az igazgatóságoknak. A célszerű az lenne, ha az igazgatóságok feladat- és hatáskörét alapvetően ez a törvény állapítaná meg, és hogyha lehetséges, akkor egy kicsit rendszerezettebben, mint ahogy a jelenlegi javaslatban van. Azt pedig egyszerűen nem értjük, hogy mit ért a javaslat azon, hogy az igazgatóságok működési területét a miniszter állapítja meg rendeletben. Az igazgatási szerveknek ugyanis a magyar jog szerint illetékessége van - meg hatásköre. Illetékességről ez a javasla t egy szót sem szól, csak gyanítjuk, hogy működési kör alatt az illetékességet próbálja érteni, de akkor talán azt kellene meghatározni. Ezek után e rész indokolását elintézni azzal a mondattal - és most idézek az indokolásból , hogy "a javaslat átfogóan szabályozza a természet védelmének szervezeti rendszerét, meghatározva az egyes szervezetek feladatkörének főbb elemeit", enyhén szólva is túlzásnak tűnik. Aggályosnak tartja a Néppárt a törvényjavaslat jogi tisztázatlanságát, azt is mondhatnám, hogy zűrza varosságát. Sorolom a példákat, nem az összeset, mert az nem fér bele a 10 percbe. A 68. § (2) bekezdése szerint a védett növény- és állatfaj egyede állami tulajdonban van. A probléma abból adó dik, hogy a Ptk. szerint nemcsak a védett, hanem az összes vadon élő állatfaj állami tulajdonban van. A következő probléma: a 60. § (1) bekezdése az ügyész szerepéről szól; olvasom: "Az ügyész a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint já r el a természeti területek, értékek, különösen a védett természeti területek és értékek a büntető törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén". Ezt egészen egyszerűen nem lehet érteni - hogy mit akar. Ugyanis ha azt akarja mondani, hogy az üg yészre is kötelező a büntetőeljárásról szóló törvény, akkor elég felesleges itt kimondani, ha pedig valami speciális hatáskört, speciális feladatot szán az ügyészségnek, akkor meg azt kellene megmondani; csak ebből nem lehet tudni, hogy mi akar lenni. Telj esen zűrzavaros a szabálysértési törvény módosításáról szóló rész. Ezt is csak vázlatosan... Megfogalmaz egy, az indokolásban újnak mondott szabálysértést az 1968. évi I. törvény 116/C §aként. A probléma csak az, hogy egy ilyen szabálysértés már van, csak nem itt, hanem a 17/68as kormányrendelet 111. §ában, arról viszont valahogy elfelejt rendelkezni a javaslat. A szabálysértés elkövetőjét - tehát amelyet itt a javaslatban fogalmaz meg a törvény - 200 ezer forintig terjedhető pénzbírsággal kívánja sújtan i. A probléma itt kettős. Az egyik az előzőből adódik, hogy egyszer van már egy ugyanolyan szabálysértés, ahol lényegesen alacsonyabb a kiszabható felső határ; vajon melyiket kell alkalmazni, hogyha az egyiket nem tesszük ki. Másodszor pedig ez a határ ell entétes ugyanennek a törvénynek, vagyis a szabálysértésekről szóló '68. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésével, az ugyanis meghatározza a szabálysértési bírság általános felső határát, és az 50 ezer forint, ergo 200 ezer nem lehet. A javaslat szerint a joge llenesen birtokban tartott, védett növény- és állatfaj egyedét az igazgatóság elkobozza. Ezzel meg az a probléma, hogy az elkobzás a jogban azt jelenti, hogy az
