Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1744 Ha nem tudunk az időhatárnak ésszerű indokot adni, akkor a diszkrimináció meg fog valósu lni. Ezért én a törvényjavaslatnak ezt a részét tartom a legproblematikusabbnak alkotmányjogi szempontból; egyrészt azért, mert hozzányúl az Alkotmánybíróság által jól vagy rosszul megállapított szöveghez, másrészt pedig a hozzányúlás alkotmányos indoka ne m megalapozott az egyéb időszakban bekövetkezett munkaszolgálathoz képest. Mert ebben az esetben joggal mondhatják a '41 - tehát a kormány által beterjesztett javaslat időpontja - és az 1939 - amikor a honvédelmi törvény bevezeti ezt a jogintézményt - érin tettjei, hogy rájuk miért nem terjed ki, mert őket is behívták 2 vagy 3 hónapos hadiüzemi munkára, ugyanúgy, mint ahogy '41 után sem mindenkit hívtak be folyamatosan, évekig tartó munkaszolgálatra - az egyik kimaradt, a másik nem maradt ki. Itt az időhatár nak az indokoltsága az, hogy Magyarország ekkor lépett be a világháborúba - ez az alakulatok alkalmazásában nem mindig jelentett eltérést. Voltak, akik már hamarabb bevonultak, és az ő esetükben egyik napról a másikra keletkezik majd a kárpótlást jelentő i dőszak, a kormány által javasolt időpont előttre nem, a kormány által javasolt időpont után pedig ugyanott vannak, ugyanolyan katonai alakulatban, ugyanolyan parancsnokokkal. (19.30) Ezt én nagyon őszintén mondom - biztos, hogy megint lesznek kritikai megj egyzések hozzászólásom színvonalára , jogilag ad absurdumnak tartom. Ajánlottam kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy legalább elegánsabb megoldáshoz folyamodjanak, és egy értelmező rendelkezéssel mondják ki, hogy munkaszolgálat alatt mit kell érteni, me rt akkor nem kifejezetten az Alkotmánybíróság által megállapított szöveghez nyúlnak. Ezzel a megoldással jogilag valamivel elegánsabb lenne az, amit néven kell neveznünk: az Országgyűlés most módosítani fogja az Alkotmánybíróság által megállapított szövege t. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita negyedik szakaszát megnyitom az ajánlás 49. é s 50. pontjai szerint. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A vita következő szakasza az ajánlás 5155., valamint 5765. pontjainak a megvitatásából áll. (Nincs jelentkező.) Mivel nincs j elentkező, a vita e szakaszát lezárom. A következő vitaegység az ajánlás 6770. pontjaiban lévő módosító javaslatok megtárgyalása. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. A vita hetedik szakaszát, tisztelt Országg yűlés, az ajánlás 72., 73. és 76. pontjai képezik. Sepsey Tamás képviselő úrnak adom meg a szót, MDF. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban megjegyezném azt, hogy azért is nem kívántam kisebbségi vélemény t mondani, mert akkor egyfolytában enyém lett volna a szó, mert a kisebbségi vélemény valójában mindazt tartalmazta volna, amit én most külön részletesen, pontokba szedve elmondok. Ez a vitaszakasz érinti a 76. pontot, amely - nevezzék úgy - az ismételt él etjáradék kéréséről szól. Talán még emlékeznek rá tisztelt képviselőtársaim, tavaly majdnem pontosan ebben az időszakban, húsvét előtt volt egy határozatképtelen Országgyűlés, amely nem szavazta meg törvénymódosító javaslatomat, majd azt követően a követke ző ülésen határozatképessé vált, és akkor leszavazta azt a törvénymódosítást, amely arról szólt, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik kárpótlási jegyben kérték a kárpótlásukat, de utólag belátták, hogy rosszul döntöttek, mert nem tudnak mit csinálni a kárpótlási jegyükkel, adják vissza ezt a kárpótlási jegyet az államnak, és helyette kapjanak életjáradékot. 1994 őszén terjesztettem be ezt a törvénymódosítási javaslatomat. '95 tavaszán
